Gyászol Székesfehérvár: meghalt Szkoklik Kati néni, a Romkert harmonikása
Mély szomorúság járta be Székesfehérvárt, amikor kiderült, hogy elhunyt Szkoklik Katalin, akit szinte minden helybéli egyszerűen csak Kati néniként, a Romkert harmonikásaként ismert és szeretett. A belváros ikonikus zenész hölgye szerdán hunyt el, a megrendítő hírt pedig az unokaöccse osztotta meg a Facebookon.
Szkoklik Kati néni nem egyszerűen egy utcazenész volt a város életében, hanem egy olyan különleges, szerethető alak, aki hosszú éveken át a székesfehérvári mindennapok része lett. Sokan úgy ismerték őt, mint azt az asszonyt, aki a Romkertnél, a jól megszokott helyén harmonikázott, és aki zenéjével egyszerre tudott mosolyt csalni az emberek arcára, emlékeket felidézni és megállásra késztetni a rohanó járókelőket.
Korábban interjú is készült vele, amelyből még közelebb kerülhetett az emberekhez az a nő, akit a város már-már ugyanúgy a belvárosi utcakép részének tekintett, mint a kandelábereket vagy a régi köveket a Romkert környékén. Kati néni jelenléte annyira természetes és megszokott volt, hogy sokaknak szinte elképzelhetetlen, hogy ezentúl már nem szólnak majd ott a szívből jövő dallamai.
A szeretett harmonikástól Cser-Palkovics András polgármester is megható sorokkal búcsúzott közösségi oldalán. Úgy fogalmazott, hogy Kati néni „olyan sok évig, olyan nagy szeretettel játszott harmonikáján, amilyen dallam csak szívből jöhet”. Ezek a szavak pontosan visszaadják azt, amit oly sok fehérvári érzett vele kapcsolatban: hogy zenéje nem csupán hangokból állt, hanem szeretetből, kitartásból és lélekből.
Szkoklik Kati néni halálával nemcsak egy köztiszteletben álló zenész távozott, hanem egy darab is eltűnt abból a különleges hangulatból is, amely Székesfehérvár belvárosát jellemezte. Az ő emléke azonban bizonyosan tovább él majd mindazok szívében, akik valaha megálltak mellette néhány percre, meghallgatták harmonikáját, vagy csak elhaladva ismerősként köszöntötték őt.
Sokan most nemcsak egy idős asszonyt gyászolnak, hanem egy olyan embert, aki csendben, minden különösebb felhajtás nélkül lett a város egyik szeretett jelképe. Kati néni dallamai elhalkultak, de az emléke még sokáig ott marad Székesfehérvár utcáin és az emberek lelkében.
