Elhunyt Garaj Etelka, a szlovákiai magyar kórusélet szeretett alakja
Életének 85. évében távozott Garaj Etelka
Súlyos egészségügyi problémák után, életének 85. évében elhunyt Garaj Etelka, született Pereszlényi Etelka tanár, fordító, a szlovákiai magyar kórusmozgalom meghatározó és szeretett alakja. Búcsúztatása 2026. május 5-én, kedden 12 órakor lesz az érsekújvári, Nyitrai úti krematóriumban.
Tanárként, fordítóként és emberként is sokak életében hagyott nyomot
Garaj Etelka 1941. június 19-én született Ipolypásztón, ahol gyermekéveit is töltötte. Tanárnak tanult, történelmet oktatott a szenci és a galántai gimnáziumban, később hosszú éveken át a Pozsonyi Közgazdasági Egyetem tanára volt, doktori diplomáját 1987-ben szerezte meg. Tanítványai közül sokakkal a közelmúltig tartotta a kapcsolatot. Több mint tíz évig dolgozott a közszolgálati televízió magyar adásánál fordítóként, egykori kollégái pedig ma is jókedvű, életvidám, szerethető emberként emlékeznek rá.
A kórus volt az egyik legfontosabb lelki otthona
Garaj Etelka alapító tagja és hosszú évtizedeken át tagja volt a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának. Élete végéig figyelemmel kísérte az énekkar munkáját, koncertjeit és közösségét. Józsa Mónika karnagy szerint Etelka különleges kapcsolatban állt a kórussal, és mindig átszellemülten énekelt.
Hirdetés„Sokszor elmondta, hogy mennyire szeret és gyakran álmodik velem. Mindig nagyon szoros kötelékkel vonzódott az énekkarhoz, figyelemmel kísérte a tanítókórus tevékenységét, működését, a koncertjeit. Szinte soha nem kottából énekelt. Ha volt is dossziéja, mert a képi összhatás ezt megkövetelte, kották nem voltak benne”
Józsa Mónika úgy fogalmazott, Garaj Etelkából állandó belső derű sugárzott, amit az ének még inkább felerősített. A színpadon nem lehetett nem észrevenni: jelenléte, hangja és lénye egyszerre adott erőt és örömöt a többieknek.
Azt tanította: szeretni és élni kell
Boros Volner Erika 1992-ben ismerte meg Garaj Etelkát a tanítókórusban. Elmondása szerint Etelka azonnal mély benyomást tett rá, mert ritka bátorsággal élte meg az örömöt, a nyitottságot és az életszeretetet.
„Megerősítette bennem, hogy bátran megélhetem a bennem lévő erős életszeretetet, optimizmust, nyitottságot. Nekem ő példakép volt, azzal, hogy művelt, gyors észjárású, szeretetre képes és gyönyörűen énekelt.”
Boros Volner Erika szerint Etelka egyik legfontosabb mondata ez volt: „Erika, az élet annyira egyszerű!” Ez a gondolat később is vele maradt, mert Garaj Etelka azt mutatta meg, hogy sokszor elég örülni annak, hogy vagyunk egymásnak, süt a nap, és még tudunk énekelni. Utolsó üzenete is ezt az életigenlést hordozta: mindig dalolni kell, mert ez a legfontosabb.
