Elhunyt a Vasas legendás hangja: 86 éves volt Rezsnák Miklós
A Fáy utca felejthetetlen hangja volt
86 éves korában elhunyt Rezsnák Miklós nótaénekes, előadóművész és egykori stadionbemondó. 1969-től a nyolcvanas évek közepéig ő volt a Fáy utcai stadion hangja, neve pedig szinte teljesen összeforrt a Vasassal.
Az angyalföldi klub világhírű sportolóival is szoros kapcsolatot ápolt. Gyakran énekelt együtt Mészöly Kálmánnal, Farkas Jancsival és Hegedüs Csabával valamelyik hangulatos kisvendéglőben.
A Vasas nem egyszerűen egy csapat volt számára, hanem életre szóló szerelem. Már súlyos betegen, ágyban fekve élhette meg, hogy szeretett klubja ismét feljutott az NB I-be. Arra azonban már nem volt ereje, hogy visszatérjen egykori „munkahelyére”, második otthonába, a Fáy utcába.
A sport és a művészet világában is otthon volt
Rezsnák Miklós különleges pályát járt be, hiszen nemcsak a sportéletben, hanem a művészvilágban is sokan ismerték és szerették. Munkásságát Magyar Ezüst Érdemkereszttel is elismerték.
A legnagyobb örömöt mégis az jelentette számára, amikor a közönség együtt énekelt vele. Bessenyei Ferenccel, Solti Károllyal, Petress Zsuzsával és számos ismert primadonnával lépett fel az ország kultúrházaiban.
– Sopronban nőttem fel, és szerencsére ennek a gyönyörű városnak is volt egy Vasas nevű csapata. Akkoriban kezdődött a piros-kék színkombináció iránti rajongásom, s amikor Budapestre kerültem, már rendszeresen kijártam a Fáy utcába. A Vasas igazi szerelem számomra – mesélte néhány évvel ezelőtt Rezsnák Miklós.
Az utóbbi időben Pilisszentivánon élt visszavonultan, egy takaros, kertes házban. Csendes életét a családja, az otthona és természetesen a Vasas eredményei töltötték ki.
Hangja indította el a művészi pályán
Rezsnák Miklós népművelő diplomát szerzett, majd turisztikai újságíróként dolgozott. Később különleges hangja és tehetsége egészen más irányba terelte az életét.
– Népművelő diplomát szereztem, dolgoztam turisztikai újságíróként, hogy aztán szinte egyik pillanatról a másikra a hangom segítségével művészi pályára lépjek. Verset szavaltam, énekeltem, konferálhattam, a legnagyobb művészekkel állhattam egy színpadra. S persze, ha csak tehettem, mentem Vasas-meccsre. S egyszer csak jött a felkérés, tán a népszerűségem, az orgánumom miatt, hogy legyek a csapat, a klub hangja. Így váltam 1969-től hivatalosan is a Vasas család részévé. Óriási élmény volt tíz-, olykor húszezer néző előtt a meccsek szünetében, a zöld gyepen interjút készíteni mikrofonnal a kézben mondjuk Gedó Gyurival – mesélte.
HirdetésA Covid-járvány idején döntött úgy, hogy befejezi a fellépéseit. A televízió kívánságműsoraiban azonban továbbra is rendszeresen kérték a nézők a dalait. Szenvedélyesen, jókedvűen nótázott, és akik személyesen ismerték, humoros, nyugodt, vidám emberként emlékeznek rá.
Pilisszentivánon vesznek végső búcsút tőle
Rezsnák Miklós büszke volt arra, hogy a Vasas család soha nem felejtette el. Külön örömöt jelentett számára, hogy két unokája közül Levente tehetséges futballistaként vitte tovább a sport szeretetét.
Felesége, akivel évtizedeken keresztül élt együtt, az utolsó években szeretettel ápolta és vigyázott rá. Amikor jobban érezte magát, gyakran mesélt a régi időkről és a Vasas Bisztró hangulatáról, ahol vele együtt nótázott az egyre lelkesebb szurkolótábor.
Legnagyobb vágya teljesült: a piros-kék csapat ismét NB I-es lett. Bár személyesen már nem lehetett ott a mérkőzésen, a Zalaegerszeg elleni találkozó előtt a stadion hangosbemondója méltó módon emlékezett meg róla.
Rezsnák Miklóst augusztus 19-én, 11 órakor helyezik végső nyugalomra a pilisszentiváni temetőben. Halálával nemcsak egy népszerű nótaénekes, hanem a Vasas történetének egyik legendás alakja is távozott.
