Elhunyt Berkes Dániel, Zalaegerszeg szeretett zenésze és tanára
Mély fájdalommal és megrendüléssel búcsúzik Zalaegerszeg közössége Berkes Dánieltől, a város egyik legismertebb és legelismertebb zenészétől, művészétől és pedagógusától, akinek neve egyet jelentett a zene szeretetével, az elhivatottsággal és az emberi jósággal.
A gyászhírt Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere osztotta meg közösségi oldalán, ahol azóta százával érkeznek a részvétnyilvánítások: tanítványok, kollégák, barátok és egykori zenésztársak emlékeznek arra az emberre, aki mindenkinek tudott adni egy mosolyt, egy biztató szót, vagy egy dallamot, amely örökre velük maradt.
Berkes Dániel hosszú éveken keresztül meghatározó alakja volt a zalaegerszegi kulturális életnek. Nemcsak zenészként, hanem tanárként is szívvel-lélekkel dolgozott, hogy a fiatal generációk felfedezhessék a zene örömét és mélységét. Számtalan tanítványa vallja, hogy nála nem csupán kottát és ritmust tanult, hanem türelmet, kitartást, és azt az alázatot, amely nélkül igazi művész nem válhat senkiből.
Zalaegerszeg szinte minden kulturális eseményén találkozhattak vele: fellépett, szervezett, tanított, segített, ahol csak tudott. A város zenei életének egyik oszlopa volt, aki mindig hitt abban, hogy a zene nemcsak szórakoztat, hanem gyógyít, összeköt és megtart – és ő maga is így élt: csendes erővel, derűvel, és azzal a szenvedéllyel, amely példát mutatott mindenkinek, aki ismerte.
Embersége, szerénysége és közvetlensége legendássá tette. Soha nem vágyott reflektorfényre, mégis mindenhol világított, ahová belépett. Magánemberként is mintát adott: szerető férjként, apaként és családtagként éppúgy odaadó volt, mint tanárként vagy zenészként.
Halála pótolhatatlan veszteség Zalaegerszeg számára, hiszen vele nemcsak egy kiváló muzsikust, hanem egy különleges embert is elveszített a város – olyat, akinek mosolya, türelme és zenéje még sokáig visszhangzik majd a termekben, a színpadokon és a tanítványai lelkében.
Emlékét örökre megőrzi mindaz, amit adott: a dallamokat, a szeretetet, és azt a hitet, hogy a zene – és az emberi jóság – valóban örök. 🎵🕯️