Meghalt Kőszegi Imre
Nyolcvanegy éves korában elhunyt a magyar jazz egyik legmeghatározóbb alakja, Kőszegi Imre Liszt Ferenc-díjas jazzdobos, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékének egykori tanára, valamint a Magyar Jazz Szövetség volt elnöke. Halálhírét a Jazz Szövetség közösségi oldalán közölte.
Kőszegi Imre 1944. december 6-án született Budapesten. Zenei pályája rendkívül korán indult: ötévesen zongorázni kezdett, kilencéves korától pedig már a dob vált elsődleges hangszerévé. Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium dob szakán végezte, ahol 1963-ban szerzett diplomát. Tehetsége és nyitottsága hamar a nemzetközi színtér felé sodorta: 1966 és 1970 között Nyugat-Európában élt és dolgozott, ahol számos neves jazzmuzsikussal lépett fel. Fiatal dobosként játszott Pege Aladár együttesében is, ami meghatározó szakmai iskola volt számára.
1975-ben indította el első saját formációját, a Kőszegi Rhythm and Brass-t, amely a korszakban különleges hangszer-összeállításával és energikus megszólalásával hívta fel magára a figyelmet. 1980-ban újabb mérföldkőhöz érkezett: megalapította nemzetközi együttesét Jack Gregg amerikai basszistával, Zbigniew Namyslowski lengyel szaxofonossal és Gárdonyi László magyar zongoristával. A formáció nagy sikerrel turnézott Európa-szerte, és jelentős szerepet játszott abban, hogy a magyar jazz nemzetközi szinten is láthatóbbá vált.
Kőszegi Imre a magyar jazz nagy generációjának kiemelkedő muzsikusa volt, aki játékában leginkább a bebop és a swinging jazz hagyományait vitte tovább, ugyanakkor nyitottsága révén szinte minden stílusban otthonosan mozgott. Több rádiós, televíziós és színházi zenét írt, rendszeres fődíjasa volt rádiós jazzversenyeknek, és állandó fellépője Európa legjelentősebb jazzfesztiváljainak. Aktív jelenléte és szakmai tekintélye miatt az európai jazz ranglisták élmezőnyében tartották számon.
HirdetésTöbb évtizedes pályafutása során több mint százötven lemezfelvételen működött közre. Szinte valamennyi jelentős hazai jazzmuzsikussal együtt játszott, köztük Szakcsi Lakatos Bélával a Rákfogóban, majd később a Super Trióban Vukán Györggyel és Berkes Balázzsal, illetve a Take 4-ban Babos Gyulával és Tomsits Rudolffal. Zenésztársai voltak többek között Lakatos „Ablakos” Dezső, Balogh „Csibe” Jenő, Vukán György és Berki Tamás, de rendszeresen dolgozott együtt világsztárokkal is, mint Charlie Mariano, Art Farmer, Chico Freeman, Trilok Gurtu, Kenny Wheeler, Gary Bartz vagy Frank Zappa.
Pedagógusi munkája legalább annyira meghatározó volt, mint előadóművészi pályája. 1992-től tanított, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszakának dob tanszékvezető tanáraként generációk nőttek fel a kezei alatt. 2002 és 2008 között a Magyar Jazz Szövetség elnökeként is aktívan formálta a hazai jazzélet intézményi és szakmai kereteit.
Munkásságát számos rangos díjjal ismerték el: 1995-ben Szabó Gábor-életműdíjat, 1998-ban Lyra-díjat, 2003-ban a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztjét, 2009-ben Magyar Jazz Díjat, 2011-ben Liszt Ferenc-díjat kapott, tavaly májusban pedig a Babos jazz-előadói díjat vehette át. Emellett eMeRTon-, Gramofon- és Artisjus-díjjal is jutalmazták.
Kőszegi Imre halálával a magyar jazzélet egy meghatározó, pótolhatatlan alakját veszítette el – egy muzsikust, tanárt és közösségépítőt, akinek ritmusai és szellemi öröksége még sokáig tovább él a színpadokon és a tanítványok játékában.
