Megrendítő hír rázta meg a magyar labdarúgást: 68 éves korában, rövid és súlyos betegség után elhunyt Pardavi Károly, a Rába ETO egykori bajnok és kupagyőztes hátvédje. A kiváló sportember Siófokon távozott az élők sorából, ám életműve és emberi nagysága kitörölhetetlen nyomot hagyott a hazai futball történetében.
Pardavi Károly 1967-ben kezdte pályafutását Győrben, abban az időszakban, amikor a klub a magyar élvonal egyik legerősebb és legstabilabb csapataként tartotta magát. Már fiatalon bemutatkozott az első osztályban, és hamar bebizonyította, hogy nem csupán tehetsége, hanem szorgalma és fegyelme is a legjobbak közé emelheti. A szurkolók és az ellenfelek egyaránt tisztelték: kemény, de mindig sportszerű hátvéd volt, akinek játékát a higgadtság, a pontos ütemérzék és az önfeláldozó szerelések tették emlékezetessé.
A győri klub aranykorszakában, az 1981–1982-es idényben tagja volt annak a legendás csapatnak, amely Verebes József vezetésével bajnoki címet szerzett, visszajuttatva Győrt a magyar futball csúcsára. De már korábban is letette a névjegyét: 1979-ben Magyar Kupa-győzelmet ünnepelhetett a csapattal. A zöld-fehérek mezében összesen 198 mérkőzésen lépett pályára, és hátvédként is 10 gólt szerzett, bizonyítva, hogy a támadásokba is bátran bekapcsolódott, amikor a helyzet úgy kívánta.
1982-ben új korszak következett az életében: a Balaton partjára, a Siófoki Bányász csapatához igazolt. Siófokon ugyanazzal az alázattal és teljesítménnyel vette fel a harcot hétről hétre, mint Győrben, és 1984-ben újabb Magyar Kupa-győzelmet ünnepelhetett. Ez a ritka bravúr – két különböző klubbal is kupát nyerni – még inkább kiemelte őt a magyar futball kiemelkedő alakjai közül.
Pályafutása során nemcsak kiváló teljesítménye, hanem személyisége is tiszteletet parancsolt. Csendes vezér volt, aki ritkán emelte fel a hangját, de ha megtette, annak súlya volt. Csapattársai példaként tekintettek rá, mert mindig a munkába vetett hitével, az önfegyelmével és a csapat iránti elkötelezettségével mutatta meg, mit jelent profi sportolónak lenni. A győri és siófoki szurkolók generációi őrzik alakját, hiszen ő azok közé tartozott, akik még a régi, romantikus futballvilág értékeit képviselték: a klubhűséget, a becsületet, a közösség erejébe vetett hitet.
Halálhíre mélyen megrendítette a magyar futball közösségét. Egy olyan játékos távozott, aki nemcsak a trófeák számában, hanem a tiszta játékban, a sportszerűségben és a kitartásban volt példaértékű.
HirdetésNyugodjon békében, Pardavi Károly.Emlékét megőrzi a győri aranycsapat története, a Balaton-parti kupadiadal, és minden olyan mérkőzés, ahol zöld-fehérben vagy siófoki mezben küzdött a győzelemért.
