POLITIKAI FÖLDINDULÁS: 20 évre visszamenőleg vizsgálhatják át a politikusok és családtagjaik vagyonát
Hárommilliárdos alap indul az azbeszttel érintett települések megsegítésére
A kormány 3 milliárd forintos alapot hoz létre azoknak az önkormányzatoknak, amelyek érintettek az azbesztszennyezésben – jelentette be Köböl Anita. A támogatást az érintett területek mentesítésére használhatják fel a települések.
Az alapra azok az önkormányzatok jelentkezhetnek, amelyek rendelkeznek azbeszttérképpel, továbbá vállalják, hogy rendszeresen ellenőrzik a szennyezettség mértékét. A mérési eredményekről 3 havonta jelentést kell küldeniük a kormánynak. Köböl Anita ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a települések többségén nem mértek, és korábban sem mutattak ki határérték feletti azbesztszennyezést.
A kormány tájékoztatása alapján összesen 667 helyen indult hatósági vizsgálat az azbesztszennyezéssel összefüggésben. Ezek közül 6 helyen korábban valóban mértek határérték feletti adatot, Magyar Péter közlése szerint azonban jelenleg már egyik vizsgált területen sem mutatható ki határérték feletti szennyezettség.
A kabinet csökkenteni kívánja az állami vállalatok vezetőinek és felügyelőbizottsági tagjainak javadalmazását is. A miniszterek és az államtitkárok a kormány javaslata alapján nem kaphatnának külön díjazást az ilyen tisztségekért. A tervezetet elfogadása előtt társadalmi egyeztetésre bocsátják.
Magyar Péter ismét megerősítette, hogy szeptember 1-jétől áfamentessé teszik a vényköteles gyógyszereket. A kormányfő szerint ezzel egyik legfontosabb választási vállalásukat teljesítik, mert tarthatatlannak és elfogadhatatlannak tartja, hogy embereknek a gyógyszerek kiváltása, a rezsiszámla befizetése és az élelmiszerek megvásárlása között kelljen választaniuk.
Közölte, garanciák vannak arra, hogy az áfamentesség bevezetését a forgalmazók ne használhassák fel burkolt áremelésekre. A vényköteles gyógyszerek árazása jelenleg is szigorúan szabályozott, árváltoztatásra pedig kizárólag a NEAK jóváhagyásával kerülhet sor.
A kormány tervei szerint még 2026-ban sor kerülhet a tűzifa, valamint az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentésére is. Ezek részleteiről a későbbiekben várhatók további bejelentések.
Akár ezer politikus és családtagjaik vagyonát is átvizsgálhatja a NAV
Magyar Péter bejelentette, hogy a politikai felső vezetők esetében 20 évre visszamenőleg indulhatnak vagyonosodási vizsgálatok. A kormányfő szerint az eddig alkalmazott vagyonnyilatkozati rendszer nem alkalmas arra, hogy valódi átláthatóságot teremtsen, és hiteles képet adjon a politikusok vagyoni helyzetéről.
A tervezett vizsgálat mintegy ezer embert érinthet. A feladat végrehajtásához a NAV megerősített jogosítványokat kaphat, és kockázatelemzés alapján nemcsak a politikusok, hanem közeli családtagjaik vagyoni adatait is megvizsgálhatja, ugyancsak 20 évre visszamenőleg.
A cél annak feltárása, hogy a politikai vezetők és családtagjaik vagyongyarapodása összhangban áll-e igazolható, törvényes jövedelmükkel. A kormány szerint a jelenlegi vagyonnyilatkozatok önmagukban nem biztosítják az ellenőrizhetőséget, ezért a rendszer érdemi szigorítására van szükség.
Kormányhatározat született az Állami Számvevőszék teljes átvilágításáról is. Magyar Péter közlése szerint az intézkedés célja, hogy az ÁSZ a jövőben maradéktalanul és megfelelő hatékonysággal láthassa el alkotmányos feladatait. A kormány azt is szeretné elérni, hogy valamennyi állami ellenőrző és felügyeleti szerv összehangoltan, következetesen és eredményesen dolgozzon.
Magyar Péter szerint az ÁSZ korábbi vezetése kettős mércét alkalmazott a pártfinanszírozás ellenőrzésekor. Állítása szerint miközben a Fidesz kampányköltéseinél nem találtak problémát, az akkori ellenzéki pártokkal szemben több esetben százmilliós bírságokat szabtak ki.
A kormányfő közölte, folyamatban van a költségvetés, a támogatási okiratok, a nemzetközi kötelezettségvállalások és a minisztériumok teljes átvilágítása. Elmondása szerint az ellenőrzések során arra utaló adatokat találtak, hogy „finoman szólva gyanús” módon kerülhettek jelentős összegek az előző kormányhoz közeli üzletemberek vállalkozásaihoz.
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a feltárt esetek nem maradhatnak következmények nélkül. A vizsgálatokat ezért több ügyben feljelentések követték, a büntetőjogi felelősség megállapítása azonban már a nyomozóhatóságok feladata lesz.
Négy Eximbank-ügyben tettek feljelentést, százmilliárdos tételeket vizsgálhatnak
Az átvilágítás részeként négy, az Eximbank korábbi ügyleteihez kapcsolódó ügyben született feljelentés. Az első egy 59 milliárd forintos finanszírozási ügy, amely egy Tiborcz István érdekeltségéhez közeli vállalkozással és a Sofitel szállodával függ össze.
Magyar Péter szerint az Eximbank mindössze két nap alatt hozott olyan döntést, amelynek során saját belső szabályait sem tartotta be. Az ügyben hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt tettek feljelentést. A pontos felelősségi viszonyokat és a döntéshozatal körülményeit a nyomozásnak kell tisztáznia.
Egy másik, 126 milliárd forintos ügy a Duna Aszfalt egyik afrikai projektjéhez kapcsolódik. A tervek alapján Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság között épült volna gyorsforgalmi út. Magyar Péter közlése szerint a beruházáshoz az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól is igénybe vehettek támogatást.
A hitelminősítések alapján mindkét érintett afrikai ország a legmagasabb kockázati kategóriába tartozott. A kormányfő ezért aggasztónak nevezte, hogy a magyar állam ilyen jelentős pénzügyi kockázatot vállalhatott a beruházással kapcsolatban.
A konstrukció alapján a magyar állam akár 101 milliárd forintig vállalt kezességet, miközben az esetleges koncessziós bevételek nem az államhoz, hanem a Duna Aszfalthoz kerültek volna. Ebben az ügyben szintén hűtlen kezelés gyanújával született feljelentés.
Feljelentést tettek a Dunakeszi Járműjavító egyiptomi vasútikocsi-gyártási projektje miatt is. A negyedik vizsgált ügy az Észak-Macedóniának nyújtott, egymilliárd eurós, szabad felhasználású hitelhez kapcsolódik. A nyomozóhatóságoknak ezekben az esetekben is azt kell megállapítaniuk, történt-e bűncselekmény, és terhel-e bárkit személyes büntetőjogi felelősség.
HirdetésMagyar Péter arról is beszélt, hogy szigorítani kívánják a korábbi politikusokra vonatkozó munkavállalási szabályokat. A kérdés azután került ismét napirendre, hogy Szijjártó Péter a BYD vállalatnál helyezkedett el.
A kormányfő szerint az úgynevezett átjáróajtó-jelenség szabályozása régi adóssága a magyar államnak, miközben az Európai Unió más tagállamaiban már bevett gyakorlatnak számít. A cél annak megakadályozása, hogy volt politikai vezetők közvetlenül olyan vállalatoknál helyezkedjenek el, amelyekkel korábbi tisztségükben hivatalos vagy üzleti kapcsolatban álltak.
Magyar Péter a közmédia kérdésére válaszolva kijelentette, hogy Szijjártó Péter politikai felelőssége az Eximbank ügyeiben mindenképpen fennáll. Azt azonban, hogy büntetőjogi felelősség is terheli-e, kizárólag a nyomozóhatóság vizsgálata döntheti el.
Átvilágítják a szerződéseket, közpénzeket keresnek, az államfőjelöltről még nincs döntés
Magyar Péter újságírói kérdésre megerősítette, hogy a Tisza frakciója még nem tárgyalt arról, kit jelöljenek köztársasági elnöknek. Elképzelhetőnek nevezte, hogy a kérdésben egy vagy akár több frakcióülést is tartanak. Elmondása szerint már több egyeztetés zajlik, és számos lehetséges jelölés eljutott hozzájuk.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy akkor sem árulná el, van-e jelenleg konkrét személy a fejében lehetséges államfőjelöltként. A döntést a szükséges politikai és szakmai egyeztetések után kívánják meghozni.
Magyar Péter a G7 cikkére reagálva közölte, hogy a kormánynak alapvetően nem volt és jelenleg sincs szándékában állami tulajdonba venni Balásy Gyula cégcsoportját. Állítása szerint ezeket a vállalkozásokat korábban jelentős részben közpénzekből növelték nagyra, ezért elsősorban azt vizsgálják, visszaszerezhető-e az állam számára bármilyen közpénz.
Példaként említette, hogy az augusztus 20-i ünnepségek és a tűzijáték megszervezésére a cég 8 milliárd forintos előleget kapott az államtól. A kormány azt is áttekinti, milyen szerződéses és pénzügyi kötelezettségvállalásokat tett a vállalat az állam nevében, illetve maradtak-e olyan teljesítések, amelyek a következő időszak költségvetését terhelik.
A kormányfő beszélt a költségvetési hiány várható alakulásáról is. A jövő évi pontos adatokat egyelőre nem kívánta megelőlegezni, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy évről évre csökkenő hiánycéllal szeretnének dolgozni.
Magyar Péter szerint kedvező gazdasági teljesítmény és mérséklődő infláció mellett 2030-ig reális lehet a 3 százalék alatti költségvetési hiány elérése. Hozzátette, ehhez fegyelmezett költségvetési politikára és megfelelő gazdasági növekedésre egyaránt szükség lesz.
Az Economx kérdésére elmondta, nem hallott arról, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság 2051-ig titkosította volna Szijjártó Péter ügyét. A kormányfő ezért a hírt nem kívánta megerősíteni.
A vasútfejlesztésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról közölte, hogy az uniós szabályok bizonyos jogszabályok megalkotását is előírják a támogatásban részesülő ország számára. Magyar Péter szerint a jogalkotási folyamat nincs késésben, az Európai Unió azonban technikai módosításokat kért, ezért további egyeztetésekre volt szükség.
