Bojkott, eskübaki, rendeleti „kísérlet”: 48 óra alatt csinált önparódiát magából a Fidesz
A látványosnak szánt bojkott szinte észrevétlen maradt
A Fidesznek volt egy terve keddre. Nem vesznek részt Baka András köztársasági elnökké választásán, nem ülnek bent a parlamentben, helyette Tatára mennek koszorúzni. Az egészből látványos politikai demonstrációt akartak csinálni arról, hogy szerintük az új államfő megválasztása illegitim.
Ez önmagában legitim ellenzéki eszköz. A Fidesz már július végén világossá tette, hogy bizonyos szimbolikus ügyekben továbbra is használni akarja a parlamenti távolmaradást és kivonulást. Nem véletlenül nem voltak ott: az akció kommunikációs eseménynek is készült.
Csakhogy van egy apró probléma az olyan politikai demonstrációval, amelynek az lenne a lényege, hogy mindenki rólad beszéljen.
Az embereknek tényleg beszélniük kellene rólad.
Ehhez képest Baka Andrást 140 igen és 6 nem szavazattal simán megválasztották Magyarország köztársasági elnökének, miközben a Fidesz–KDNP képviselői Tatán koszorúztak. A legnagyobb magyar és nemzetközi híroldalakon maga Baka megválasztása lett a fő történet, a fideszes bojkott pedig többnyire mellékszál maradt.
Baka közben köztársasági elnök lett.
A világ pedig ment tovább.
Tizenhat év kormányzás után talán ez lehet az egyik legnehezebben feldolgozható élmény a Fidesz számára. A párt hosszú ideig nemcsak a kormányt, a parlamenti többséget és az állami kommunikáció jelentős részét uralta, hanem azt is elképesztő erővel tudta meghatározni, hogy az adott politikai nap miről szóljon.
Ha Orbán Viktor reggel bedobott egy mondatot, délutánra mindenki arról vitatkozott. Ha a kormány kijelölt egy ellenséget, heteken át az határozta meg a politikai napirendet. Ha a Fidesz konfliktust akart, konfliktus lett.
Most viszont ellenzékben van, és láthatóan még mindig úgy próbál viselkedni, mintha a régi hangerő automatikusan ugyanazt a hatást produkálná.
Nem produkálja.
A keddi bojkott ennek kifejezetten jó példája. A Fidesz kivonta magát az egyik legfontosabb közjogi eseményből, közölte, hogy nem tekinti legitimnek az új elnököt, elment Tatára, majd Bóka János és Rétvári Bence videóban is elmondta, miért tartják Bakát méltatlannak.
És mégis Baka András megválasztása maradt a nap története.
Ez egy ellenzéki pártnál nem apró kommunikációs probléma. Ez maga a politikai probléma.
A két új képviselő eskübakija nagyobbat szólt, mint az egész demonstráció
Különösen kegyetlen a kontraszt, hogy alig egy nappal korábban a Fidesz két új képviselőjének sikerült pillanatok alatt országos hírt csinálnia magából.
Hortay Olivér és Palóc André hétfőn tette le képviselői esküjét. Az előre felolvasott szöveget kellett visszamondaniuk, mégis mindketten ugyanannál a résznél, a „magyar nemzet javára” fordulatnál zavarodtak bele. A jelenetről videó készült, amely rövid idő alatt körbejárta az internetet.
Ez még önmagában csak egy baki lett volna. Kellemetlen, vicces, politikailag hálás, de néhány nap alatt elfelejthető hiba.
A Fidesznek azonban sikerült továbbfejlesztenie.
Palóc és Hortay utólag azzal magyarázta a történteket, hogy Magyar Péter hátulról bekiabált, illetve az eskü közben „froclizta” őket. Csakhogy az Országgyűlés nyilvános felvételén Magyar az eskütétel alatt nem szólalt meg. Csak azután reagált grimaszolással és tapssal, hogy a két képviselő már belebakizott a szövegbe.
Ez már politikai teljesítmény.
Az első napon elrontasz egy esküt. Előfordul. Majd ahelyett, hogy nevetnél rajta egyet és továbblépnél, előállsz egy magyarázattal, amelyet egy mindenki számára elérhető videó néhány kattintással hiteltelenné tesz.
Az ilyen helyzetben az ellenfélnek gyakorlatilag már dolgoznia sem kell.
A legfurcsább, hogy mindez elvileg egy tudatos stratégia része. A Fidesz saját háttérbeszélgetésén beszélt arról, hogy szimbolikus ügyekben továbbra is alkalmazni kívánja a kivonulást, miközben átszervezi parlamenti működését és új arcokat hoz be.
Erre behoznak két új kommunikációs embert. Az első napjukon nem tudják hibátlanul megismételni az esküt. Utána előállnak egy videóval cáfolható magyarázattal. Másnap a teljes frakció távol marad az új köztársasági elnök megválasztásától, de a demonstráció nem tudja maga alá temetni a nap híreit.
Ahelyett, hogy a Fidesz határozta volna meg a politikai napirendet, előbb az eskübaki lett mém, majd Baka András megválasztása vitte el a figyelmet. A párt nagy ellenállási stratégiája így egyre inkább önparódiának látszik.
Bóka János újabb politikai vitát nyitott a rendeleti kormányzásról
A nap végén Bóka János bemegy a Partizánba.
És ha valaki azt hitte, ennél már csak felfelé vezethet az út, Bóka megmagyarázza, hogy a 2020 és 2026 közötti veszélyhelyzeti rendeleti kormányzás szerinte egy „nagyobb alkotmányossági kísérlet” része volt.
Példaként félprezidenciális rendszereket, Franciaországot és Romániát említett, majd azt mondta: Magyarországon a gyakorlatban „valami ilyen rendszer alakult ki”, és ő ezt „kísérletezési periódusnak” gondolja.
Ez lenne a valóságérzékelés helyreállítása?
Pedig májusban maga Bóka János mondta ki talán az egyik legértelmesebb mondatot, amely a választási vereség óta a Fideszből elhangzott. Úgy fogalmazott, hogy a párt első feladata a „valóságérzékelésünk” helyreállítása, mert annyira félremérték a politikai hangulatot és a választókat, hogy valamit alapvetően nem értettek meg az ország állapotából.
Azt is elismerte, hogy a Fidesz által felépített politikai univerzum sokat veszített a hitelességéből.
Ez kifejezetten jó diagnózis volt.
Csak azóta mintha valaki elfelejtette volna felírni hozzá a kezelést.
HirdetésMert ha egy párt valóban azt akarja megérteni, miért veszített el rengeteg választót, talán nem azzal kellene kezdenie, hogy még hangosabban ismétli ugyanazokat a politikai reflexeket. Látványosan kivonulni, minden új intézményi döntést illegitimnek nevezni, az első kommunikációs hibánál az ellenfelet hibáztatni, majd egy országosan nézett interjúban olyan mondatokat elmondani az elmúlt hat év kormányzásáról, amelyekből újabb hetekig tartó politikai vita következhet.
Ez nem újratervezésnek tűnik.
Ez annak tűnik, hogy valaki elvesztette a GPS-jelet, de válaszul még erősebben nyomja a gázt.
Mert végül az egyetlen fontos kérdés az, hogyan akar így új szavazókat szerezni a Fidesz. Nem az számít, hogy a keménymag megtapsolja-e a tatai koszorúzást. Nem az, hogy egy fideszes Facebook-poszt alatt hányan írják oda, hogy „Veletek vagyunk!”. Nem az, hogy a saját média órákon keresztül illegitim elnökről beszél-e.
A Fidesz már ismeri ezeket az embereket. Ők ott vannak.
A probléma az a választó, aki áprilisban már nem rájuk szavazott. Az a vidéki ember, akiről Bóka maga mondta, hogy nem értették a motivációját. Az a fiatal, aki nem a Fidesz politikai univerzumában nőtt fel. Az a korábbi jobboldali választó, aki belefáradt abba, hogy minden héten új ellenség, új háború és új nemzeti végveszély érkezik.
Őt mivel hozzák vissza?
Azzal, hogy nem mennek be a parlamentbe? Azzal, hogy a két új képviselő saját eskübakijáért Magyar Pétert okolja, aztán előkerül a videó? Azzal, hogy Bóka elmondja: hat év rendeleti kormányzás tulajdonképpen egy alkotmányos kísérletezési periódus volt?
Nehéz elképzelni azt a bizonytalan választót, aki mindezt végignézi, hátradől, majd azt mondja: na végre, pontosan erre vártam, ezek az emberek megértették, miért veszítettek.
A legnagyobb vereség nem Baka András megválasztása, hanem az érdektelenség
A közösségi média könnyen becsaphat egy pártot. Ha elég nagy és fanatikus törzsközönséged van, szinte bármire kaphatsz tízezer lájkot. Kivonulsz: taps. Beolvasol: taps. Magyar Péterre mutatsz: taps. Baka Andrást illegitimnek nevezed: taps.
Csakhogy ugyanaz a tízezer ember holnap is ott lesz.
Nem őket kell megszerezni.
A politikai visszatérés ott kezdődik, amikor olyan ember is meghallgat, aki már nem szeret. Ehhez hitelesség, önkritika, új politikai ajánlat és legalább minimális képesség kell arra, hogy egy párt ne kizárólag a saját buborékának beszéljen.
Most viszont néha az az érzés, hogy a Fidesz tartalmaira a keménymagon kívül már főleg a politikai katasztrófaturisták kattintanak rá. Nem azért, mert meg akarják tudni, mi az új konzervatív ajánlat Magyarországnak, hanem mert kíváncsiak, ezen a héten éppen hogyan sikerül a pártnak saját magát kellemetlen helyzetbe hoznia.
Ez a különbség lájk és szavazat között.
Baka András megválasztását a Fidesz természetesen támadhatja. Vitathatja Sulyok Tamás eltávolításának módját, bírálhatja Baka korábbi döntéseit, és politikailag legitim módon megtagadhatja a részvételt egy olyan folyamatban, amelyet elfogadhatatlannak tart.
Csakhogy a bojkott politikai eszköz, nem vallásos szertartás. Az értékét az adja, hogy elér-e valamit.
Ha kivonulsz, de nélküled ugyanúgy megtörténik az esemény; ha demonstrálsz, de nem te leszel a nap fő története; ha egyre hangosabban tiltakozol, miközben a közönség figyelme egyre könnyebben továbblép, akkor előbb-utóbb nem a hatalomnak okozol problémát.
Hanem saját magadnak.
A Fidesz valaha elképesztően professzionális politikai gépezet volt. Pontosan érezte a pillanatot, tudta, milyen mondatból lesz hír, milyen konfliktus mozgósít, és hogyan kell az ellenfelet belerángatni az általa kiválasztott történetbe.
Most meg ott tartunk, hogy hétfőn két új képviselőjük esküje válik mémmé, kedden a nagy bojkott alatt nélkülük választanak köztársasági elnököt, este pedig a frakcióvezetőjük saját szájával nyit ki egy új politikai vitát az előző hat év rendeleti kormányzásáról.
És mindezt alig negyvennyolc óra alatt.
Bóka Jánosnak igaza volt májusban: a Fidesznek helyre kell állítania a valóságérzékelését.
Csak most már lassan az a kérdés, hogy mikor kezdik el.
