Feljelentés lett a 300 milliárdos Covid-beszerzésből – 130 ezer helyreállított fájl hozhat fordulatot
Orbán Anita megtette az első feljelentést
Orbán Anita külügyminiszter bejelentette, hogy a Külügyminisztériumban zajló belső átvilágítás első eredményei alapján feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen. A vizsgálat a Szijjártó Péter minisztersége idején lebonyolított Covid-beszerzéseket érinti, amelyek összértéke megközelítette a 300 milliárd forintot.
„A mai napon a Külügyminisztérium nevében, képviseletében megtettem a minisztériumban folyó átvilágítási munka eredményeként született első feljelentést” – jelentette be Orbán Anita.
A tárcavezető közlése szerint az eddig feltárt információk különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúját vethetik fel. Emellett az akkori felső vezetés felelősségének kérdését is vizsgálni kell.
A feljelentés ismeretlen tettes ellen szól, ezért jelenleg senki büntetőjogi felelőssége nem tekinthető megállapítottnak. A nyomozás feladata lesz tisztázni, hogy történt-e bűncselekmény, kik hozták meg a legfontosabb döntéseket, és indokoltak voltak-e a kifizetett összegek.
Közel 17 ezer lélegeztetőgépet vásárolt a minisztérium
A vizsgált beszerzések 2020 márciusában és áprilisában, a veszélyhelyzeti különleges jogrend idején történtek. Magyarország összesen 19 002 lélegeztetőgépet szerzett be, amelyekből 16 853 darabot a Szijjártó Péter által vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium vásárolt meg.
Orbán Anita szerint a később rendelkezésre álló adatok alapján az ország egyszerre körülbelül 800–2000 intenzív beteg megfelelő ellátására rendelkezhetett kapacitással. A lélegeztetőgépek használatához ugyanis képzett orvosokra, szakápolókra, intenzív ágyakra és megfelelő oxigénellátásra is szükség volt.
A járvány legsúlyosabb időszakában is csak körülbelül 2500 készülék került a kórházakhoz, miközben a megvásárolt gépek jelentős része raktárban maradt. Az átvilágítás ezért arra is választ keres, hogy ki döntött ekkora mennyiség beszerzéséről, milyen adatokra támaszkodtak, és gazdaságilag indokolható volt-e a vásárlás.
HirdetésA tárolás további kiadást jelentett az államnak. 2020-ban és 2021-ben összesen mintegy 2,3 milliárd forintot költöttek a készülékek raktározására. A kihasználatlan gépek így nemcsak a megvásárlásukkor, hanem az azt követő években is terhelték a költségvetést.
Súlyos, milliárdos árkülönbségeket tártak fel
Az átvilágítók összehasonlították a NAV-nál rendelkezésre álló eredeti gyártói számlákat azokkal az összegekkel, amelyeket a Külügyminisztérium a magyar viszonteladóknak kifizetett. Orbán Anita közlése szerint hat vállalkozás esetében összesen 13,48 milliárd forintos különbséget találtak.
A Proconcept Kft.-vel kötött egyik szerződésnél a miniszter 16 millió eurós, akkori értéken megközelítőleg 5,8 milliárd forintos eltérésről számolt be. Ezek az összegek önmagukban még nem bizonyítják bűncselekmény elkövetését, hiszen a szállítás, a felszereltség, a logisztika és a közvetítői lánc is növelhette a végső árat.
A nyomozóknak ugyanakkor tisztázniuk kell, pontosan mi okozta a jelentős árkülönbségeket, és végül kikhez kerültek a kifizetett összegek. A Magyarországra szállított lélegeztetőgépek átlagára körülbelül 17 millió forint volt, miközben egyes azonos modellek gyártói ára 1000–5000 dollár, akkori átszámításban néhány százezer és nagyjából 1,3 millió forint között lehetett.
Azonos típusú készülékeknél is komoly eltérések jelentek meg a szerződésekben. A VG-70 modellt egyes szállítóknál 10 millió, másoknál 14 millió, 21 millió, 22 millió, illetve 23 millió forintos darabáron tüntették fel. Ezek hátterét számláról számlára és szerződésről szerződésre kell feltárni.
130 ezer helyreállított fájl kerülhet a nyomozók elé
Az átvilágítás kezdetén a Covid-beszerzések dokumentációja csak hiányosan állt rendelkezésre. Informatikai eszközök segítségével azonban 88 gigabájtnyi adatot, összesen mintegy 130 ezer fájlt sikerült helyreállítani.
A dokumentumokból jóval pontosabb kép rajzolódhat ki arról, hogyan választották ki a beszállítókat, ki hagyta jóvá az árakat, és milyen döntések vezettek a közel 17 ezer lélegeztetőgép megvásárlásához. Azt is tisztázni kell, miért volt hiányos az iratanyag, és történt-e szabálytalanság a dokumentumok kezelésénél.
A feljelentés nem Szijjártó Péter ellen név szerint született, és önmagában senkit nem tesz bűnössé. Politikai szempontból ugyanakkor nehéz lesz megkerülni a korábbi külügyminiszter szerepét, mivel a vitatott beszerzéseket az általa vezetett minisztérium bonyolította le.
Orbán Anita kérte, hogy a nyomozó hatóság keresse meg az ügyben érintett további állami szerveket, köztük a korábban az egészségügyért felelős tárcát, a NAV-ot és az Operatív Törzset. A külügyminiszter közlése szerint az átvilágítás tovább folytatódik, ezért a későbbiekben további feljelentések is várhatók.
