A FEMA adminisztratív jelentésében az áll, hogy a gépek üzemanyagának (kerozinjának) jó részét felemésztették a robbanások és az azt követő tűz pár perce. Ezek után azt mondták nekünk: (hivatalos sztori) A lángoló üzemanyag szétterjedt az emeletek között és meggyújtotta az épület berendezéseit, több tüzet okozva és nagy hőt termelve. Ez elég volt ahhoz, hogy a torony 47 acéloszlopos magja 236 külső oszlop és több ezer acél tartóelem egyszerre összedőljön. figyeljük, meg hogyan lángolnak a tornyok a becsapódások után. Ha valaha is megpróbálunk tüzet rakni, akkor tudod, hogy a füst elárulja, hogy a tűz nem ég tökéletesen. A füst az oxigén-hiányos tűz jele. Az iker tornyok több mint egy óráig álltak, füstöltek, de nem lángoltak. Ez idő alatt ezreket evakuáltak a lépcsőházakon keresztül. Mások csapdába szorultak a törmelékek között és segítséget kértek. Tény, hogy a tornyok úgy viselkedtek, ahogy várták.Az épület úgy lett tervezve, hogy kibírja, ha egy teletöltött 707-es beleütközik. Az volt a legnagyobb gép abban az időben. Az épület kibírta volna, ha egy utasszállító beleütközik, mivel a felépítése olyan volt mint a szúnyogháló az ajtón. Ez egy erős rács. A gép csak egy ceruza, ami kilyukasztja a szúnyoghálót. Ez valójában semmit nem jelent a szúnyoghálónak. A tornyokat úgy építették, hogy ellenálljanak 220 km/h sebességű téli viharoknak is. Egy szeles napon bárki érezhette, hogy billegnek. Egy repülő becsapódása nem volt több mint egy hurrikán egyetlen széllökése.
„Épp a cuccomat raktam arrébb mikor hírtelen egy hangos csattanást hallottunk. Az épület elkezdett remegni. New York-iak megdöbbentek mikor egy óra múlva az első torony leomlott. (hivatalos sztori) „Úgyhogy a repülő üzemanyaga egy robbanásban vagy egy nagy tűzben, nem jöhet számításba! Nem volt a felelősségünk, hogy tervezéskor ezt a helyzetet figyelembe vegyük. – mondja az egyik tervező. – Gondolják el. kifejezetten repülőgép becsapódásra terveztek de soha nem gondoltak az üzemanyagra…? „„Soha nem fordult elő az előtt a történelemben. Hogy egy acél épület tűz miatt omoljon össze, ezidáig nem láttam olyat, hogy egy acél építmény összeomoljon a tűzben. Jonathan Barnett, PhD. Worcwsteri Műszaki Alapítvány. Valóságos pokol tombolt hosszabb ideig több acél szerkezetű épületben, de egyik sem omlott össze. 1975-ben, a World trade Center északi tornya éjszaka kigyulladt majd három óráig égett, emeletről emeletre terjedve. kétszer olyan sokáig égett, mint szeptember 11-én, de az összeomlás legkisebb jele nélkül ellenállt egy 20 órás tűznek. Ez az ami maradt belőle. Egy álló épület, ami elég erős ahhoz, hogy megtartson egy darut. Hasonlítsák össze a 20 órás poklot 90 perces füstöléssel. Miért építik az épületeket acélból? Erős, könnyű és rugalmas. Az acélnak rengeteg előnye van a fához és a betonhoz képest. Különösen felhőkarcoló építésénél. Az acél viszonylag könnyű, hatalmas teherbíró kapacitással. A felsőbb szintek nem nyomják össze az emeleteket maguk alatt és jobban ellenállnak az időjárásnak és a tűznek.
