Megindult a dominóhatás: Orbán számára most érkezett az igazán súlyos csapás
Új vezető költözött a Sándor-palotába
Az új kormány első száz napjában egymás után mozdultak el az Orbán-rendszer meghatározó elemei. Átalakult a közmédia, megkezdődött a korábbi állami szerződések átvilágítása, létrehozták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, Magyarország pedig csatlakozott az Európai Ügyészséghez.
Baka András augusztus 19-én hivatalba lépett Magyarország köztársasági elnökeként. Az Országgyűlés augusztus 11-én választotta meg, így a nyolcnapos alkotmányos határidő lejártával teljes jogkörrel átvette az államfői tisztséget.
Baka korábban konfliktusba került az Orbán-rendszerrel, amikor idő előtt eltávolították a Legfelsőbb Bíróság éléről. Tizenöt évvel később ugyanaz az ember költözött be a Sándor-palotába egy olyan választás után, amely véget vetett Orbán Viktor tizenhat éves kormányzásának.
Közben a legfőbb ügyész távozása is közeleg. Nagy Gábor Bálint július 22-én jelentette be lemondását, és azt kérte, hogy megbízatása augusztus 25-én szűnjön meg. Ezzel újabb olyan kulcspozíció ürül meg, amelyről korábban sokan azt gondolták, hosszú éveken keresztül akadályozhatja az új kormány munkáját.
Előkerült a kormányváltásra készülő dokumentum
Nyilvánosságra került a 2080/2026. számú, úgynevezett „kétezres” kormányhatározat. Az irat nem minősített titkos dokumentum, hanem nem nyilvános kormányhatározat, amely nem jelent meg a Magyar Közlönyben.
A dokumentum címe: „A kormányzati átadás-átvételi folyamattal kapcsolatos költségvetési kérdésekről”. Miközben Orbán Viktor a kampányban azt hangoztatta, hogy a Fidesz „nyerésben van”, a kormányzati apparátus már pontos utasításokat kapott a pénzügyi kötelezettségek lezárására.
A határozat szerint a minisztereknek minden jogszerűen vállalt és fedezett kifizetés teljesítéséről gondoskodniuk kellett. Ehhez szükség esetén költségvetési átcsoportosításokat is végrehajthattak, és egy korábbi, 2025-ben hozott korlátozó döntést is visszavontak.
A dokumentum nem bizonyítja, hogy Orbán Viktor biztos volt a vereségében. Azt azonban megmutatja, hogy a kabinet intézményi szinten már számolt a kormányváltással, miközben a nyilvánosság előtt győzelmet sugárzott.
A legerősebb következtetés változatlan: „Nem egyetlen dominó dőlt el. Egy egész sor indult meg.”
Ezermilliárdos állami üzleteket vizsgálnak át
Az új kabinet hozzányúlt azokhoz az állami szerződésekhez is, amelyekben hatalmas összegek mozogtak. A mohácsi Duna-híd átszabása után a Duna Aszfalt 59 milliárd forintnyi, teljesítéssel még nem fedezett előleget utalt vissza az államnak.
A korábbi kormányhoz közel álló vállalati körök a felmondott, felfüggesztett, visszavont vagy átvilágítás alá vont támogatások és szerződések miatt összesen akár 4000 milliárd forintnyi állami forrástól is eleshetnek. Ez nem jelenti azt, hogy ezt az összeget már visszafizették, de a folyamat gazdasági következményei így is rendkívül jelentősek lehetnek.
Elrendelték a 4iG és a magyar állam teljes kapcsolatrendszerének felülvizsgálatát. Nem egyetlen megállapodást vizsgálnak, hanem az állami finanszírozásokat, garanciákat, tulajdoni tranzakciókat, valamint a honvédelmi és űripari szerződéseket is.
Csak a választás előtt megkötött honvédelmi keretszerződés értéke meghaladja az 1300 milliárd forintot. Emellett nyilvánosságra hozták a 2022 és 2026 között kiosztott civil támogatások jelentős részét is: mintegy húszezer szervezet és hozzávetőleg 400 milliárd forintnyi állami pénz került be egy kereshető adatbázisba.
Az adatbázisban szereplő szervezetek túlnyomó többségét nem vádolják visszaéléssel. Ahol azonban tiltott pártfinanszírozás, hűtlen kezelés vagy más bűncselekmény gyanúja merül fel, ott vizsgálat és szükség esetén feljelentés következhet.
Az Európai Ügyészség előtt régebbi ügyek is megnyílhatnak
Magyarország 2026-ban csatlakozott az Európai Ügyészség együttműködéséhez. Az intézmény az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekben függetlenül nyomozhat, vádat emelhet, és a magyar bíróságok előtt is képviselheti a vádat.
A magyarországi operatív működéshez még ki kell nevezni a magyar európai ügyészt. Az Európai Ügyészség ettől a kinevezéstől számított huszadik napon válhat működőképessé Magyarországon.
HirdetésA részvétel nemcsak az új ügyeket érintheti. A szabályozás lehetővé teszi, hogy a hatáskörébe tartozó, 2021. június 1. után elkövetett magyarországi bűncselekményeket is megvizsgálják. Ez több mint öt évnyi Orbán-kormányzati időszak ügyeit nyithatja meg.
Nem minden állami szerződés jelent automatikusan bűncselekményt, és nem minden vitatható közbeszerzés tartozik az Európai Ügyészséghez. Uniós pénzügyi érintettségre, konkrét gyanúra és megfelelő jogalapra is szükség van.
A változás azonban már nem egyetlen döntésből áll. Új államfő lépett hivatalba, távozik a legfőbb ügyész, elindulhat a vagyonvisszaszerzési hivatal, állami szerződések százait nyitják újra, és az Európai Ügyészség előtt is megjelenhetnek a korábbi ügyek.
„Ez nem robbanás. Ez daráló.”
Orbán Viktor tizenhat évig építette fel a rendszert, az új kormány pedig az első száz napban több központi biztosítékát is kikapcsolta. Nem az a legrosszabb hír számára, hogy egy dominó eldőlt, hanem az, hogy a következő már nekiütődött a következőnek.
