Beperelhették Tóth Gabit az NKA-s pénzek miatt: bíróság elé kerülhet, mire mentek a támogatások
Közérdekű adatigényléssel fordultak Tóth Gabihoz és a cégéhez
Újabb fordulat történt a Tóth Gabi körüli NKA-s támogatások ügyében. Egy Redditen közzétett beszámoló szerint közérdekű adatigénylést küldtek Tóth Gabriellának és az általa tulajdonolt Egy a Ritmusunk Kft.-nek. Az adatigénylők azt szerették volna megtudni, hogy pontosan mire fordították a pályázatokon elnyert állami támogatásokat, valamint kérték az ezekhez kapcsolódó dokumentumok nyilvánosságra hozatalát is.
A beszámoló szerint az érintettektől nem érkezett válasz, ezért az adatigénylők a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultak, emellett bírósági keresetet is benyújtottak. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kereset benyújtása önmagában nem bizonyít jogsértést, és nem jelenti azt sem, hogy a bíróság már döntést hozott volna Tóth Gabi vagy a cége ügyében.
A vita középpontjában nem az áll, hogy Tóth Gabi kaphatott-e kulturális támogatást, hanem az, hogy az elnyert pénzeket pontosan mire használták fel, és milyen dokumentumok igazolják a támogatási célok teljesítését.
A Nemzeti Kulturális Alap hivatalos döntési listája alapján Tóth Gabriella 5 millió forint alkotói támogatást kapott új dalok létrehozására. Az Egy a Ritmusunk Kft. 9 millió forintot nyert Tóth Gabi egyik videóklipjének elkészítésére, míg Valla Béla Attila további 5 millió forint támogatást kapott az énekesnő új albumához készülő dalszövegekre.
Ez összesen több jogcímen odaítélt, jelentős állami támogatást jelent egy előadó produkcióihoz kapcsolódóan. Önmagában az, hogy egy zenész vagy előadó pénzt kap az NKA-tól, nem jogsértő, hiszen az alap feladata éppen a kulturális projektek, alkotók, zenei produkciók és művészeti programok támogatása.
A dokumentumokból derülhetne ki, mire mentek az állami milliók
Az ügy legfontosabb kérdése az, hogy a támogatások felhasználását milyen szerződések, költségvetések, számlák, beszámolók és teljesítésigazolások támasztják alá. A nyilvánosság többek között arra kíváncsi, mennyibe került a videóklip, ki készítette, milyen szolgáltatásokat fizettek ki a támogatásból, kik voltak a közreműködők és az alvállalkozók, valamint mikor és milyen formában teljesült a pályázatban vállalt projekt.
A támogatások forrása közpénz, ezért a felhasználásuk átláthatósága közérdek. Ha a projektek szabályosan megvalósultak, és a költségeket megfelelő dokumentumok igazolják, akkor az iratok nyilvánosságra kerülése nem gyengítené, hanem éppen erősíthetné Tóth Gabi és cége álláspontját.
Az Egy a Ritmusunk Kft. korábban azért is került a figyelem középpontjába, mert a HVG beszámolója szerint a társaság már az alapítása évében milliós nyereséget ért el, miközben az NKA 9 millió forintos támogatást ítélt meg számára. A nyilvánosan elérhető cégbeszámoló szerint a vállalkozás alkalmazottak nélkül is nyereségesen működött.
Ez önmagában nem bizonyít szabálytalanságot. Egy gazdasági társaság alkalmazottak nélkül is végezhet valós tevékenységet, hiszen dolgozhat megbízottakkal, alvállalkozókkal vagy szerződéses partnerekkel. A támogatáshoz kapcsolódó iratok azonban megmutathatnák, hogy kik végezték el a munkát, milyen összegekért, illetve hogyan számoltak el az NKA felé.
A történet ezért elsősorban nem Tóth Gabi személyéről, hanem az állami kultúratámogatások ellenőrizhetőségéről szól. A támogatások odaítélésének ténye ismert, a felhasználás részleteiről azonban csak a kapcsolódó dokumentumok alapján lehetne pontos képet kapni.
HirdetésA beszámoló szerint letelt a válaszadásra rendelkezésre álló 15 nap
A Reddit-bejegyzés szerzője szerint azért fordultak a NAIH-hoz és a bírósághoz, mert az adatigénylés elküldését követően letelt a törvényben meghatározott 15 napos határidő, de választ nem kaptak.
Az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény alapján a közérdekű adat megismerésére irányuló igényt főszabály szerint legfeljebb 15 napon belül teljesíteni kell. Amennyiben az igény jelentős terjedelmű vagy nagyszámú adatra vonatkozik, a határidő egy alkalommal további 15 nappal meghosszabbítható. Erről azonban az igénylőt még az eredeti határidő lejárta előtt tájékoztatni kell.
Az eljárás egyik fontos jogi kérdése az lehet, hogy Tóth Gabriella és az Egy a Ritmusunk Kft. pontosan milyen adatok kiadására köteles. Egy magántulajdonban lévő társaság jogi helyzete nem azonos egy minisztériuméval vagy más állami szervével. Amennyiben azonban a vállalkozás állami támogatásban részesült, a közpénz felhasználásával összefüggő adatok közérdekből nyilvános jellege felmerülhet.
Azt, hogy a kért szerződéseket, számlákat, támogatási beszámolókat vagy teljesítésigazolásokat ki kell-e adni, nem a közösségi médiában megjelent vélemények, hanem a vonatkozó jogszabályok és a bíróság döntése határozhatják meg.
Az adatigénylők a beszámoló alapján a Nemzeti Támogatáskezelőt is értesítették. Álláspontjuk szerint a pályázó nem teljesítette megfelelően a nyilvánosság tájékoztatásával és az átláthatósággal kapcsolatos kötelezettségeit. Ennek megállapítása azonban szintén az illetékes hatóságok és a bíróság feladata lesz.
A kereset nem jelent bűnösséget, a per tétje az adatok kiadása lehet
A jelenlegi információk szerint az ügyben két jogi lépés történt: az adatigénylők a NAIH-hoz fordultak, valamint bírósági keresetet nyújtottak be. A kereset célja várhatóan annak megállapítása lehet, hogy Tóth Gabinak és az Egy a Ritmusunk Kft.-nek ki kell-e adnia a támogatások felhasználásával összefüggő iratokat.
A per elindítása nem jelenti azt, hogy Tóth Gabi vagy cége szabálytalanul használta fel az NKA-tól kapott pénzt. Jelenleg nincs arról információ, hogy a bíróság jogsértést állapított volna meg, vagy hogy a támogatások elszámolásával kapcsolatban szabálytalanságot mondtak volna ki.
A bírósági eljárás valódi tétje az lehet, hogy a kért dokumentumok közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek-e, és ha igen, milyen terjedelemben kell azokat átadni az igénylőknek. Amennyiben a szerződések, számlák, költségvetések, teljesítésigazolások és támogatási beszámolók hozzáférhetővé válnak, pontosabban ellenőrizhető lesz, mire fordították az összesen több millió forintos támogatásokat.
Tóth Gabi számára is a teljes átláthatóság jelenthetné a legegyértelműbb választ a felmerült kérdésekre. Ha a videóklip elkészült, az új dalok és dalszövegek létrejöttek, a költségek indokoltak voltak, és a támogatási feltételeket betartották, akkor az iratok nyilvánosságra hozatala tisztázhatná az ügyet.
A történet túlmutat egyetlen előadón. Arról is szól, hogyan működik Magyarországon az állami kultúratámogatás, milyen ellenőrzés mellett fizetik ki a pénzeket, és mennyire követhető a nyilvánosság számára azok felhasználása.
A közpénzből megvalósított kulturális projektek esetében nem elegendő a támogatást elkölteni. A kedvezményezetteknek a pályázati feltételeknek megfelelően el is kell számolniuk vele. Hogy Tóth Gabi és cége esetében milyen adatok hozhatók nyilvánosságra, azt a hatósági és bírósági eljárás döntheti el.
