Milliárdos osztalék után állami vétel: mit mutatnak a Mátrai Erőmű üzletének számai?
Milliárdos osztalékfizetés és romló pénzügyi helyzet előzte meg a Mátrai Erőmű állami felvásárlását, amely 2020 márciusában zárult le. Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől az MVM 17,44 milliárd forintért vásárolta meg az erőművet közvetetten birtokló cégcsoportot. Csakhogy a tulajdonszerzés mellett további finanszírozásra is szükség volt: az állami vállalat egy működési gondokkal küzdő társaságot vett át.
Magánbefektetők szerezték meg a többségi részesedést
2017 végén Mészáros Lőrinc érdekeltsége és a cseh EPH részvételével létrejött befektetői kör szerezte meg a német RWE Power és az EnBW erőműrészesedését. Ezzel a vállalat nagyjából 73 százaléka került az új tulajdonosi körhöz.
Pontos vételárat akkor nem közöltek, a Mátra Energy Holding későbbi beszámolójában azonban 5,87 milliárd forintos értéken szerepelt az erőműrészesedés. Innen ered a gyakran emlegetett 5,9 milliárdos összeg. Ezt ugyanakkor nem lehet minden további nélkül összevetni a későbbi állami vételárral: az MVM egy olyan cégcsoportot vásárolt meg, amelyhez a Geosol is tartozott.
Osztalékra jutott pénz, majd hitelkeret kellett
2019 februárjában a tulajdonosok 11,2 milliárd forint osztalék kifizetését szavazták meg. Ennek fedezetét a korábbi években felhalmozott eredménytartalék adta, vagyis nem pusztán az előző évben megtermelt nyereséget osztották fel.
Közel háromnegyedét a Mészáros Lőrinc üzleti köréhez tartozó Mátra Energy Holding kapta, míg kisebbségi tulajdonosként az MVM is részesült belőle. Ezért pontatlan lenne a teljes összeget Mészáros személyes bevételeként bemutatni.
Alig néhány héttel később már külső finanszírozásra volt szükség: az osztalékfizetés áprilisi fordulónapját követő 16. napon a társaság ötmilliárd forintos likviditási hitelkeretről kötött szerződést. Vagyis a jelentős tulajdonosi kifizetést rövid időn belül a napi működés pénzügyi biztosítása követte.
Veszteséges társaság került az MVM-hez
2019-ben az erőmű csaknem 5,9 milliárd forintos adózott veszteséget termelt. Működését a szén-dioxid-kibocsátási kvóták drágulása is terhelte, ami a lignitalapú áramtermelés egyik jelentős költsége volt.
Márciusban, 2020-ban lezárult a Status Power Invest megvásárlása: ezen keresztül az MVM az erőműben és a tüzelőanyag-ellátásában részt vevő Geosolban is tulajdont szerzett. Az ügylet tehát több vállalatot érintett.
Független vállalatértékelésre hivatkozott a tranzakcióról szóló közlemény. Az állami oldal a vételt ellátásbiztonsági és modernizációs szempontokkal indokolta, valamint a munkahelyek megőrzését is célként jelölte meg. Ezek a vásárlás mellett felsorakoztatott vállalati érvek voltak.
Külön tétel a vételár és a működés finanszírozása
HirdetésKözérdekű adatigényléssel jutott hozzá az MSZP a vásárláshoz kapcsolódó dokumentumokhoz. A párt által bemutatott összesítésben 75,14 milliárd forint szerepelt: a vételár mellett tagi hitelek rendezése, tőkeemelés és áthidaló hitelkeret is része volt a számításnak.
Hitelkeretből azonban nem következik automatikusan ugyanekkora tényleges kiadás. A G7 egyik korabeli elemzése körülbelül 44 milliárd forintot nevezett végleges kifizetésnek; ez elemzői számítás, nem a szerződésben szereplő vételár.
Összemosni ezeket az összegeket félrevezető lenne. Az állami vállalatnak a tulajdon megszerzésén túl finanszíroznia kellett az átvett cégek működését is, de a teljes forrásigény nem azonos az eladóknak kifizetett összeggel.
Ellátásbiztonsági érvek és közpénzügyi kérdések
Foglalkoztatási és energiaellátási jelentőségét hangsúlyozta az MVM a vásárlás indoklásakor. Később az erőmű hivatalos oldalán megjelent közlés arra is hivatkozott, hogy a tranzakció idején mintegy 75 milliárd forint saját tőke szerepelt a vállalat könyveiben, amelynél a vételár lényegesen alacsonyabb volt.
Adófizetői szempontból ugyanakkor a vételár mellett a további tőkeigény és a működtetés költsége is számít. A történet lényegét az események sorrendje adja: jelentős osztalékfizetés, finanszírozási nehézségek, majd állami tulajdonszerzés és további forrásbiztosítás.
Önmagában ez az eseménysor nem bizonyít bűncselekményt. Megmutatja viszont, miért szükséges külön vizsgálni az üzlet árát, az eladók bevételét és az állami tulajdonosra háruló későbbi terheket.
Felhasznált források
- HVG: Mátrai Erőmű: az állam sokat veszíthet, de Mészáros Lőrinc már biztosan nyert rajta – 2019. november 22.
- Világgazdaság, a társaságok közleménye alapján: Több mint 10 milliárdos hitelkeretet is kap a Mátrai Erőmű – 2020. március 26.
- 24.hu: Az eddig ismert ár négyszeresét költhette az állam a Mátrai Erőműre – 2020. július 28.
- G7: Megmentette Mészárosék milliárdjait az állam a Mátrai Erőmű megvásárlásával – 2020. július 29.
- G7: A kormánynak lett volna eszköze Mészáros Lőrincék fenyegetésével szemben, de nem élt vele – 2020. augusztus 21.
- Mátrai Erőmű hivatalos oldala: A Mátrai Erőmű 800 millió forint pozitív működési eredménnyel zárta a 2020-as évet – 2021. június 2.
