🎨 Elhunyt Bertalan Tivadar – egy korszakos magyar művész távozott
Életének 95. évében elhunyt Bertalan Tivadar Kossuth-díjas festő, grafikus, látványtervező, író, akinek neve összeforrt a magyar filmművészet és vizuális kultúra aranykorával. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjaként is tevékenykedő művészt az MMA saját halottjának tekinti.
A magyar közönség számára elsősorban A Tenkes kapitánya és a Tüskevár ikonikus sorozatok látványtervezőjeként vált ismertté, de munkássága több mint száz hazai és nemzetközi játékfilm látványvilágát formálta.
🎬 Egy élet a képek és díszletek mögött
Bertalan Tivadar 1930. október 2-án született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a Madách Imre Gimnáziumban végezte, ahol többek között Szakonyi Károllyal, Szinetár Miklóssal és Bónis Ferenccel járt egy osztályba. A művészetek iránti érdeklődése korán megmutatkozott, 1950-ben felvételt nyert az Iparművészeti Főiskola szcenikai tanszakára, ahol Bortnyik Sándor, Oláh Gusztáv és Nagyajtay Teréz voltak mesterei.
Diplomamunkáját – forgatókönyvestül, látványtervestül – Budai Nagy Antal történetére építette, és már fiatalon bekerült a filmgyártás világába. 1954-ben Varga Mátyás mellett dolgozott a Rákóczi hadnagya című film díszletein, majd 1955-től egészen 1991-ig a MAFILM-nél dolgozott, ahol tervezőből művészeti vezetővé vált.
🌍 Hollywood és Európa között, Újpestről
Látványtervezőként olyan kiválóságokkal dolgozott együtt, mint Várkonyi Zoltán, Jancsó Miklós vagy Woody Allen, de nemcsak magyar alkotók ismerték el tehetségét: a Francia Filmakadémia elnöke, Jean Delannoy három filmre is meghívta: Nagy Károly (1977), Manon Lescaut (1978), Luther Márton (1980). Úgy álmodott meg római arénákat, angol kastélyokat vagy amerikai városokat, hogy közben ki sem tette a lábát a Róna utcai filmstúdióból.
Kiemelkedő munkái közé tartozott az Anna Karenina (1977) és a Koldusopera (1988) látványvilága is, amelyeket amerikai és brit produkciók számára tervezett.
🖌 Több mint látvány – festészet, írás, tanítás
1992-től Bertalan Tivadar a film után teljes figyelmét a festészetnek és az írásnak szentelte. Képzőművészeti alkotásai számos kiállításon szerepeltek itthon és külföldön is – többek között a rangos Prágai Quadriennálén.
Tanított a Képzőművészeti Főiskolán, de részt vett a Csebi Pogány Művészkör és az újpesti rajzszakkörök munkájában is, fontos szerepet vállalva a következő generációk képzésében.
Sokoldalúságát az is jelzi, hogy íróként is aktív volt: humoros, szatirikus hangvételű könyveket írt, köztük:
- Bertalan (1996)
- A mindenség púpja (1997)
- Szellemtések (1997)
- Töpörin az angyal (2010)
- Papírnehezék (2013)
- Félcédulák (2016)
- Rebellisek (2018)
Összesen tíz kötetet és számtalan illusztrációt, tipográfiát, könyvborítót hagyott hátra.
🎖 Elismerések, tisztelet, örökség
Bertalan Tivadar a Magyar Írószövetség és a MÚOSZ Magyar Karikatúra és Művészeti Szakosztályának alapító tagja, valamint az Újpesti Művészek Társaságának is egyik meghatározó alakja volt.
HirdetésMunkásságát több díjjal is elismerték:
- Magyar Filmszemle Életmű-díj (2009)
- Újpest Díszpolgára (2010)
- Budapest Díszpolgára (2012)
- Kossuth-díj (2017)
2012-től volt az MMA rendes tagja, ahol 2014-ben székfoglaló előadást is tartott, melynek címe: Többműfajúság a technika és a specializálódás korában.
🕯 A láthatatlan láttatója
Portréfilm is készült róla, melyet Domokos János rendezett: a Látni a láthatatlant című alkotás 2014-ben mutatta be életét és munkásságát, saját újpesti műtermében forgatva.
Utolsó nagyobb nyilvános szereplése a 2020-as jubileumi szerzői est volt, amit 90. születésnapja alkalmából rendeztek meg a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán.
🖼 „A színek és formák embere volt – de leginkább az érzésé”
Bertalan Tivadar távozásával egy rendkívül termékeny és sokoldalú alkotót veszítettünk el, akinek életműve nemcsak a magyar kulturális örökség része, hanem nemzetközi mércével is kiemelkedő. Alkotásai, könyvei, tanítványai továbbviszik azt a szemléletet, amellyel ő képes volt láthatóvá tenni a láthatatlant.
Nyugodjék békében.
