Borzalmas hír jött ma reggelre– örökre lehunyta szemét… Gyászba borult az egész MAGYARORSZÁG!Nagyon jó ember távozott közülünk! Cikk a hozzászólásoknál >>

Hortai Tamás neve összeforrt a búvárkodással és a vízi mentéssel Szekszárdon és Tolna megyében. Gyermekkorától kezdve vonzotta a víz világa, a készülékes búvárkodással 1994-ben találkozott először, és rövid időn belül szenvedélye, majd hivatása lett. 1998-ban vált hivatalosan búvároktatóvá, és még abban az évben megalapította az egyesületét, amelynek célja nemcsak a sport szeretetének átadása, hanem a vízi balesetek megelőzése és az utánpótlás nevelése is volt.

Pályafutása során több ezer merülést hajtott végre, és számtalan esetben vett részt vízi balesetek áldozatainak felkutatásában, árvízi védekezésben és váratlan mentési helyzetekben. 2007-től iskolai felvilágosító programokat indított, amelyekkel a vízhez kapcsolódó veszélyekre, a felelősségteljes magatartás fontosságára hívta fel a figyelmet. Hitvallása szerint a legtöbb tragédia hátterében az emberi felelőtlenség áll – ezért kiemelten fontosnak tartotta a megelőzést és a tudatosítást.

A Gemenc Mentőcsoport önkéntes búvárjaként mindig ott volt, ahol szükség volt rá. Segített árvízi védekezésekben, rendkívüli mentési helyzetekben, és munkáját több alkalommal is elismerték – többek között a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának főigazgatói ajándéktárgyával is megtisztelték.

Ő azonban sosem az elismerésért dolgozott. Egy korábbi interjúban így fogalmazott:„Amikor megszólal a telefonom, és indulni kell, az mindig óriási erőt ad. Onnantól minden gondolatom csak a megoldás körül forog.”

Barátai, kollégái és tanítványai egyaránt úgy emlékeznek rá, mint egy önzetlen, mindig segítőkész és rendkívül tapasztalt szakemberre, aki minden helyzetben számítható volt.

Hortai Tamás személyében pótolhatatlan veszteség érte a magyar búvárközösséget és a katasztrófavédelem önkéntes hálózatát.

Emlékét tisztelettel és hálával őrizzük meg. Őszinte részvétünket fejezzük ki gyászoló családjának.