Brüsszel olyat írt a TISZA és Magyar Péterről, amit magyar miniszterelnökről még soha!
Most adta ki Brüsszel a friss híreket Magyarországról, ez mindenkit letaglózott
Magyarország hirtelen az európai inflációs élmezőnybe került
Hosszú évek után Magyarország már nem az európai inflációs lista szégyenpadján, hanem annak élmezőnyében szerepel. A legfrissebb, júniusi adatok szerint a magyar fogyasztói árak éves emelkedése mindössze 1,7 százalék volt. Ennél alacsonyabb értéket a vizsgált európai országok közül csupán négyben mértek.
Az Európai Unió tagállamai között a nemzeti adatok alapján Magyarországé lehetett a harmadik legalacsonyabb infláció. Az Eurostat egységes módszertannal számított mutatójában pedig várhatóan a hetedik hely környékére kerülhetünk.
Ez még néhány hónappal ezelőtt is szinte elképzelhetetlennek tűnt. Magyarország 2023 elején, majd ismét 2025-ben is az uniós inflációs rangsor legrosszabbjai között szerepelt. Most viszont a pénzromlás üteme alacsonyabb, mint Lengyelországban, Szlovákiában, Horvátországban, Bulgáriában vagy Romániában.
A Privátbankár Európai Inflációs Körképének összesítése szerint a júniusi 1,7 százalékos magyar inflációnál csak Svájcban és a vele gazdasági unióban működő Liechtensteinben, valamint Svédországban és Csehországban mértek kedvezőbb adatot. Ha csak az Európai Unió 27 tagállamát vizsgáljuk, akkor Magyarország a harmadik legalacsonyabb nemzeti inflációs értékkel rendelkezhetett.
A régiós különbség még látványosabb. Lengyelországban 2,5 százalékos, Szerbiában 2,7 százalékos, Albániában 3,2 százalékos, Szlovákiában 3,5 százalékos, Horvátországban 4,5 százalékos, Bulgáriában 5,4 százalékos, Romániában pedig 10,4 százalékos éves inflációt mértek. A közép- és kelet-európai térségben így csak Csehország teljesített jobban Magyarországnál.
Az Eurostat harmonizált fogyasztóiár-indexe valamivel rosszabb helyezést mutathat, mert az uniós statisztikai hivatal minden országban azonos módszertannal számol. Ezen a listán Magyarország várhatóan a hetedik hely környékén végezhet. Ez azonban még mindig óriási változás ahhoz képest, amikor Orbán Viktor kormánya alatt rendszeresen Magyarország produkálta az unió egyik legmagasabb inflációját.
A Tisza győzelmére megnyugodtak a piacok
Az infláció gyors lassulását nem lehet egyetlen politikai eseményből levezetni. A pénzromlásra hatással vannak a nemzetközi energiaárak, az árfolyam, a kamatok, a fogyasztás, a bérek, a globális kereskedelem és a korábbi ársokkok kifutása is. Az viszont nehezen vitatható, hogy a Tisza választási győzelmének lehetőségére, majd a kormányváltásra a pénzpiacok kedvezően reagáltak.
A politikai bizonytalanság csökkenése, az Európai Unióval kötött megállapodások, valamint a korábban befagyasztott támogatások hazahozatala javíthatta a Magyarországgal kapcsolatos befektetői várakozásokat. A stabilabb gazdasági környezet közvetve az árfolyamra, a finanszírozási költségekre és az inflációs várakozásokra is kedvező hatást gyakorolhat.
Túlzás lenne ugyanakkor azt állítani, hogy az 1,7 százalékos adat kizárólag Magyar Péter győzelmének vagy az uniós pénzeknek köszönhető. A júniusi európai infláció általánosan mérséklődött: 41 vizsgált országból harmincban alacsonyabb lett a pénzromlás üteme, mint májusban. Ilyen széles körű javulást több mint két éve nem mértek.
A kedvező adat önmagában még nem jelenti azt, hogy a korábbi évek drágulásának következményei eltűntek. Az árak már nagyon magas szintre emelkedtek, ezért az alacsonyabb infláció nem árcsökkenést, hanem a további drágulás ütemének lassulását jelenti. A boltokban tehát nem tértek vissza automatikusan a régi árak, a háztartások terhei pedig továbbra is jelentősek maradhatnak.
A friss számok mégis fontos fordulatot jeleznek. Magyarország hosszú idő után nem az európai rangsor végéről próbál felzárkózni, hanem a legalacsonyabb inflációt felmutató országok közé került. A következő hónapok adatai dönthetik el, hogy ez tartós folyamat vagy csupán egyetlen kiugróan kedvező hónap eredménye.
HirdetésAz árrésstop és a kamatcsökkentés lehet a következő nagy próba
Az örömbe egy komoly kérdőjel is vegyül. A Magyar-kormány egyelőre fenntartotta az Orbán-kormány által bevezetett árrésstopot, amely bizonyos termékeknél hatóságilag korlátozza a kereskedők mozgásterét. A Tisza ellenzékben élesen támadta ezt az intézkedést, kormányon azonban még nem vezette ki.
A kereskedelmi szakma és több gazdasági elemző szerint az árrésstop piactorzító, hosszabb távon pedig áruhiányhoz, minőségromláshoz vagy más termékek drágulásához vezethet. Az intézkedés ugyanakkor rövid távon kétségtelenül lefelé húzhatja a hivatalosan mért inflációt.
Ezért a valódi próba nem az lesz, hogy mesterséges korlátozások mellett milyen alacsony számot közöl a statisztikai hivatal, hanem az, hogy az árrésstop kivezetése után is kordában maradnak-e az árak. A Tisza-kormánynak előbb-utóbb választ kell adnia arra, mikor és milyen ütemben szünteti meg a korábbi kabinet piactorzító intézkedését.
Az infláció lassulása a Magyar Nemzeti Bank előtt is nagyobb mozgásteret nyitott. Az MNB júniusban 0,25 százalékponttal csökkentette az alapkamatot, Varga Mihály jegybankelnök pedig a nyári hónapokra egy óvatos kamatcsökkentési ciklust helyezett kilátásba. A várakozások szerint a következő döntéssel a ráta 6 százalék alá kerülhet.
A magyar reálkamat ennek ellenére továbbra is az egyik legmagasabb Európában. Ez támogatja a forintot és segítheti az infláció elleni küzdelmet, ugyanakkor drágán tartja a vállalati és lakossági hiteleket. A jegybanknak ezért különösen óvatosan kell egyensúlyoznia.
A kamatcsökkentés segítheti a gazdaság élénkülését és enyhítheti a hitelfelvevők terheit, de túl gyors lazítás esetén újra megindulhat az árfolyamgyengülés és az infláció. A döntéshozóknak úgy kell támogatniuk a növekedést, hogy közben ne veszélyeztessék a most elért eredményeket.
Orbánék után először nem az utolsó helyről magyarázkodunk
A friss adatok politikai jelentősége nehezen kerülhető meg. Az Orbán-kormány éveken át háborúval, szankciókkal és Brüsszellel magyarázta az európai rekordokat döntő magyar inflációt, miközben több szomszédos ország jóval alacsonyabb pénzromlással vészelte át ugyanazokat a válságokat.
Most, néhány hónappal a kormányváltás után, Magyarország a kontinens egyik legalacsonyabb inflációs adatát mutatta fel. Ebből még nem következik, hogy minden gazdasági probléma megoldódott. Az árak a korábbi években már nagyon magasra emelkedtek, az alacsony infláció pedig nem jelenti azt, hogy a boltokban visszatértek a régi árak. Csak azt mutatja, hogy a drágulás üteme jelentősen lelassult.
A fordulat azonban ettől még látványos. Magyarország hosszú idő után először nem az európai lista végéről próbálja megmagyarázni a kudarcot. Most az a kérdés, képes lesz-e a Tisza-kormány az árrésstop nélkül, tartósan is megőrizni ezt az eredményt.
A következő hónapokban az infláció mellett az árfolyam, a kamatok, a bérek, a fogyasztás és a gazdasági növekedés alakulása is meghatározó lesz. Az is kiderülhet, hogy a korábban befagyasztott uniós támogatások hazahozatala és a befektetői bizalom javulása mennyire képes tartósan stabilizálni a magyar gazdaságot.
Egyetlen jó hónap még nem gazdasági csoda. Az azonban, hogy a magyar inflációnál már csak néhány európai országé alacsonyabb, valóban olyan fejlemény, amelyre az Orbán-korszak végén kevesen mertek volna fogadni.
