Lemondási hullám indult az egyetemi alapítványok körül
Olyan folyamat indult be Csányi Sándor lemondásával, amely már messze túlmutat egyetlen személy döntésén. Az elmúlt napokban egymás után érkeztek a hírek arról, hogy ismert, jelentős gazdasági szereplők távoznak az egyetemi alapítványok kuratóriumaiból. Több milliárdos, köztük Csányi Sándor is lemondott kuratóriumi tisztségeiről, miután a Tisza bejelentette, hogy jövőre megszünteti és átszervezi az egyetemi alapítványokat, azaz a kekvákat.
A történet azért kapott különös súlyt, mert nem elszigetelt döntésekről van szó. Csányi Sándor neve önmagában is erős jelzés a gazdasági életben, de mellette Világi Oszkár és Váradi József távozása is azt mutatja, hogy az egyetemi alapítványok körül érezhetően megváltozott a levegő. A korábban stabilnak tűnő kuratóriumi rendszer most hirtelen mozgásba lendült.
Az uniós pénzek és a kekvák átalakítása áll a háttérben
A kormánypárt állítása szerint az uniós pénzek befagyasztásának feloldásához szükséges az egyetemekhez kötődő alapítványokat 2027 augusztusáig megszüntetniük, míg a nem felsőoktatási alapítványokat pedig már ez év nyarán. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi struktúra nem egyszerű korrekció előtt áll, hanem átfogó átszervezés jöhet.
A fennmaradó időben szigorú elvárásokhoz kötnék, ki, hogyan, milyen feltételekkel lehet egy kekva kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagja. Ez a gyakorlatban azt vetíti előre, hogy a kuratóriumi tagság már nem ugyanazt a szerepet, mozgásteret és befolyást jelentheti, mint korábban. A döntéshozói pozíciók formálisan ugyan megmaradhatnak egy ideig, de tartalmuk és súlyuk jelentősen megváltozhat.
Csányi Sándor távozása különösen erős jelzés
Az elmúlt napokban Csányi Sándor, Világi Oszkár és Váradi József is bejelentette, távoznak az általuk vezetett egyetemi kuratóriumokból, erről a Telex számolt be. Az információt később az egyetemek is megerősítették.
Csányi Sándor június 15-ével mondott le az elnöki tisztségekről. Az OTP első számú embere a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány, valamint a Soproni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöki pozícióját hagyta ott. A döntés súlyát az adja, hogy Csányi nemcsak ismert üzletember, hanem olyan szereplő, akinek jelenléte eddig komoly tekintélyt adott ezeknek az alapítványi struktúráknak.
A Soproni Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemekért Alapítvány kuratóriumai az alábbi közleményt küldték, miután az OTP első számú embere, Csányi június 15-ével lemondott az elnöki tisztségekről:
„Az egyetemi alapítványok kuratóriumainak hatásköre és mozgástere várhatóan jelentősen leszűkül, miközben a kuratóriumi elnöki feladatok továbbra is jelentős időt fognak lekötni.
(…) A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriuma és felügyelő bizottsága június 15-i rendkívüli, együttes ülésén Éder Tamást, míg a Soproni Egyetemért Alapítvány kuratóriuma és felügyelő bizottsága június 15-i rendkívüli, együttes ülésén Csóka Pétert választotta meg kuratóriumi elnöknek.”
HirdetésÚj elnökök érkeztek a kuratóriumok élére
A közlemény alapján a lemondások után gyorsan megtörtént az utódlás. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriuma és felügyelőbizottsága június 15-i rendkívüli, együttes ülésén Éder Tamást választotta meg kuratóriumi elnöknek. A Soproni Egyetemért Alapítvány esetében ugyanezen a napon, szintén rendkívüli, együttes ülésen Csóka Péter lett az új kuratóriumi elnök.
Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden visszatér a régi kerékvágásba. Az alapítványok saját közlése szerint is várhatóan szűkül a kuratóriumok hatásköre és mozgástere. Vagyis az új vezetők már egy olyan időszakban veszik át a feladatokat, amikor a teljes rendszer jövője kérdésessé vált, és a következő hónapokban a jogszabályi környezet is jelentősen átalakulhat.
A lemondások már nemcsak személyi ügyek
A mostani események azért keltenek nagy figyelmet, mert a lemondások egyszerre érintik az egyetemi világot, a gazdasági elitet és az uniós források körüli politikai vitát. A kekvák az elmúlt években a felsőoktatási modellváltás kulcsszereplői voltak, most viszont éppen ezeknek az alapítványoknak a jövője került napirendre.
Csányi Sándor, Világi Oszkár és Váradi József távozása azt jelzi, hogy a szereplők már nemcsak figyelik a változásokat, hanem saját pozícióikról is döntéseket hoznak. A folyamat így nem pusztán adminisztratív átalakításnak tűnik, hanem annak a jele, hogy az egyetemi alapítványi rendszer körül új korszak kezdődhet.
A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy pontosan milyen szabályok mentén alakul át a kekvák működése, kik maradhatnak kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagok, és hogyan változik az egyetemek mozgástere. Az már most látszik, hogy a 2027 augusztusáig tervezett átalakítás nemcsak intézményi, hanem politikai és gazdasági szempontból is komoly következményekkel járhat.
