Súlyos számok Orbán Viktorról: még a Fidesz-szavazók többsége sem zárja ki a kényes feltételezést
Kellemetlen eredményeket hozott Orbán Viktor számára a Medián július végi közvélemény-kutatása, amelynek részletes adatait 2026 szeptemberében ismertették. A megkérdezettek 85 százaléka legalább elképzelhetőnek tartotta, hogy egyes kiemelkedően sikeres vállalkozók valójában a volt miniszterelnök strómanjai voltak. Különösen figyelemre méltó, hogy még a Fidesz–KDNP szavazóinak többsége sem zárta ki teljesen ezt a feltételezést.
Meglepő eredmény: mindössze 11 százalék utasította el egyértelműen
A Medián kutatásában arra voltak kíváncsiak, mennyire tartják valószínűnek a választók, hogy bizonyos kiemelkedően sikeres üzletemberek, köztük Mészáros Lőrinc és Garancsi István, Orbán Viktor strómanjai lehettek.
A válaszokból rendkívül kedvezőtlen kép rajzolódott ki a volt miniszterelnök számára.
56 százalék nagyon valószínűnek nevezte a feltételezést, további 29 százalék pedig elképzelhetőnek tartotta. Ezzel szemben mindössze 11 százalék mondta azt, hogy kizártnak tekinti az állítást, míg 4 százalék nem adott érdemi választ.
Az eredmény politikai jelentősége abban rejlik, hogy nem egyszerűen a korábbi kormányhoz közel álló vállalkozók üzleti sikereiről kérdezték az embereket. Ennél jóval súlyosabb felvetésről volt szó: arról, hogy bizonyos vállalkozók más nevében vagy érdekében tarthattak-e vagyont.
Fontos különbség azonban, hogy egy közvélemény-kutatás a választók meggyőződését méri, nem a feltételezés igazságtartalmát. Az eredmény önmagában semmilyen jogsértést nem bizonyít.
Még Orbán saját szavazói között is megjelent a kétely
Talán a pártpreferenciák szerinti eredmények okozhatják a legnagyobb politikai fejtörést a Fidesznek.
A TISZA Párt támogatóinak 82 százaléka nagyon valószínűnek, további 16 százaléka elképzelhetőnek tartotta a strómanokról szóló állítást.
A Fidesz–KDNP szavazóinak válaszai egészen más megoszlást mutattak, de itt is akadt egy figyelemre méltó adat.
A fideszes válaszadók 52 százaléka legalább elképzelhetőnek tartotta a felvetést. Közülük 5 százalék nagyon valószínűnek nevezte, további 47 százalék pedig nem zárta ki teljesen.
Ezzel szemben 41 százalék határozottan elutasította a feltételezést, 7 százalék pedig nem foglalt állást.
Ez nem jelenti azt, hogy a Fidesz-szavazók többsége meg lenne győződve a strómanvád igazságáról. Arra viszont rávilágít, hogy a kétség nem kizárólag a párt politikai ellenfeleinek körében jelent meg.
Fiatalok, diplomások és vidékiek: széles körben elterjedt a feltételezés
Korosztályonként vizsgálva a fiatal felnőttek válaszai mutatták a legerősebb meggyőződést.
A 18–29 évesek 73 százaléka nagyon valószínűnek tartotta az állítást, további 24 százalék pedig elképzelhetőnek. A harmincas korosztályban ugyanez a két arány 65 és 30 százalék volt.
Az idősebbek óvatosabban fogalmaztak, de a 65 év felettiek között is 41 százalék választotta a nagyon valószínű, 34 százalék pedig az elképzelhető lehetőséget.
Iskolai végzettség alapján szintén jelentős eltérések mutatkoztak. Az érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők 62 százaléka tartotta nagyon valószínűnek a felvetést.
Területi különbségek is megfigyelhetők: Budapesten 63, a megyei jogú városokban 64 százalék választotta a legerősebb válaszlehetőséget. Ugyanez az arány a kisebb városokban 50, a községekben pedig 52 százalék volt.
HirdetésVagyis a kutatás alapján nem kizárólag fővárosi vagy fiatal választók körében terjedt el a feltételezés.
Nemcsak a vállalkozókról, hanem az egész Orbán-rendszerről kérdeztek
A Medián vizsgálata a korábbi kormányok megítélésére is kiterjedt.
A választókorú népesség 60 százaléka szerint nagyon nagy mértékben voltak jellemzők a pénzügyi visszaélések az Orbán-kormányok időszakára. További 15 százalék nagymértékűnek tartotta ezeket.
Egy másik kérdésben tízből hét választó azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a korrupció a Nemzeti Együttműködés Rendszerében felülről, központilag szervezett módon működött.
Különösen beszédesnek bizonyult az a kérdés is, amelyben hét megadott kifejezés közül kellett kiválasztani az Orbán-rendszert legjobban leíró megnevezést.
A legtöbben, 37 százaléknyian, a „maffiaállam” kifejezést választották. A „polgári demokrácia” 15, az „önkényuralom” 14, a „Nemzeti Együttműködés Rendszere” pedig 13 százalékot kapott első választásként.
Az első és második említéseket együtt számolva a „maffiaállam” megjelölés aránya 2023 és 2026 között 34 százalékról 53 százalékra emelkedett.
Ez jelentős változás a közvéleményben, ugyanakkor ezek a megnevezések politikai értékítéletek, nem hatósági vagy bírósági minősítések.
Politikai következmények és a legfontosabb különbség: a vélemény nem bizonyíték
A felmérés Orbán Viktor számára elsősorban a politikai megítélés miatt kedvezőtlen. Az adatok szerint a korábbi kormány gazdasági hátországával kapcsolatos gyanakvás olyan társadalmi csoportokban is jelen van, amelyek politikai kérdésekben egyébként jelentősen különböznek egymástól.
Mindez komoly kommunikációs kihívást jelenthet a Fidesz számára, különösen akkor, amikor a korábbi kormányzati időszak gazdasági döntései és nagy értékű állami szerződései továbbra is közéleti viták tárgyai.
A választók számára ugyanakkor lényeges különbséget tenni a közvélekedés és a bizonyított tények között.
Attól, hogy valaki valószínűnek tartja a strómanokról szóló állítást, még nem bizonyított, hogy Mészáros Lőrinc, Garancsi István vagy más vállalkozó Orbán Viktor vagyonát kezelte volna.
Egy ilyen állítás megalapozottságát konkrét bizonyítékok, megfelelő vizsgálatok és szükség esetén bírósági eljárások alapján lehetne megállapítani.
A Medián eredménye tehát nem jogi ítélet Orbán Viktorról, hanem annak mérőszáma, hogyan látja a választók jelentős része a korábbi politikai és gazdasági rendszert.
Az igazán kellemetlen politikai üzenet pedig az lehet, hogy a strómanokról szóló feltételezést nemcsak Orbán ellenfelei, hanem saját pártjának számos támogatója sem tartja teljesen elképzelhetetlennek.
Felhasznált források
- Medián: Orbán-rendszer, korrupció és felelősség – 2026. augusztus 17.
- HVG: NER, maffia, fasisztoid rendszer – ki, minek nevezi Orbán államát a Medián felmérése szerint? – 2026. szeptember 24.
