Újabb milliárdos botrány robbant: Magyar Péter szerint 50 milliárdos „csontváz” került elő az MVM-nél
Súlyos pénzügyi tételre bukkantak az előző állami vállalatvezetés gazdálkodásának átvilágítása során. Magyar Péter miniszterelnök szerint az MVM még az Orbán-kormány utolsó időszakában olyan, 2027-re szóló devizafedezeti ügyletet kötött, amely 400 forint feletti euróárfolyammal számolt. Állítása szerint a tranzakció jelenleg mintegy 50 milliárd forintos kárt jelent az államnak.
Az 50 milliárdos veszteség még nem tekinthető véglegesnek
Az összeg azért különösen feltűnő, mert az euró jelenlegi árfolyama jóval alacsonyabb. Az MNB 2026. augusztus 14-i hivatalos középárfolyama 363,28 forint volt, vagyis csaknem 40 forinttal maradt el attól a szinttől, amely környékén az MVM a 2027-es devizakockázat egy részét lefedezte.
Az ügy elsőre úgy tűnhet, mintha az állami energetikai vállalat 400 forintért vásárolt volna eurót, amelyet most 363 forintért is megszerezhetne. A fedezeti ügylet azonban nem egyszerű devizavásárlás, és alapvetően nem is arra szolgál, hogy a vállalat eltalálja a következő évi árfolyamot.
Az MVM hatalmas mennyiségű energiával kereskedik a nemzetközi piacokon, a szerződések jelentős része pedig euróban vagy dollárban mozog. A devizafedezet célja, hogy egy későbbi fizetés forintban számolt költsége előre tervezhető legyen. Ennek ára, hogy a vállalat nem tud profitálni abból, ha időközben megerősödik a forint.
Most éppen ez történt: a forint erősebb annál a szintnél, amelyet a szerződésben rögzítettek, ezért a fedezeti pozíció jelenlegi értéke látványosan kedvezőtlen lehet. De hogy a tranzakció végül ténylegesen mennyibe kerül vagy mennyit ér, az attól is függ, hol lesz az árfolyam akkor, amikor a 2027-es kötelezettségeket teljesíteni kell.
Ha az euró 2027-ben is jóval 400 forint alatt marad, az ügylet rendkívül drága biztosításnak bizonyulhat. Ha azonban a forint 400 fölé gyengül, a fedezet akár még kedvező is lehet. Ez nem jelenti azt, hogy a döntéshozóknak ne kellene válaszolniuk a felmerült kérdésekre, csupán azt, hogy az 50 milliárd forintot egyelőre óvatosabb „végleges veszteségnek” nevezni.
Magyar Péter szerint 50 milliárd forintos kárt okoztak
Magyar Péter hétfőn az Országgyűlésben beszélt az ügyletről. Azt mondta, hogy az MVM 2026-ban, az előző kormány utolsó időszakában 400 forint körüli vagy afeletti euróárfolyamon fedezett 2027-re.
A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy az ügylet megkötésekor még nem volt elfogadott 2027-es magyar költségvetés, amelynek sarokszámai támpontot adhattak volna egy állami vállalat következő évi pénzügyi tervezéséhez.
Magyar Péter értékelése egyértelmű volt: szerinte az előző kormány ezzel az egyetlen tranzakcióval 50 milliárd forintos kárt okozott az állami költségvetésnek. Az összeg és az ügylet részleteiről ugyanakkor egyelőre nem hoztak nyilvánosságra olyan teljes dokumentációt, amelyből függetlenül rekonstruálni lehetne a szerződés valamennyi feltételét.
A kérdés ezért nemcsak az, hogy a rögzített árfolyam utólag rossz döntésnek látszik-e. Az árfolyammozgást lehetetlen tökéletesen előre jelezni, ezért a tranzakció megítéléséhez azt is tudni kellene, milyen veszélyektől tartott az MVM akkori vezetése.
A valódi kérdés az időzítés és a döntés háttere. Mi indokolta, hogy már a választások előtt, nyolc-tíz hónappal 2027 kezdete előtt ezen a szinten fedezzék a devizakitettséget? Milyen elemzések alapján határoztak? Mekkora összeget és milyen időszakra fedeztek? Egyetlen ügyletről volt szó, vagy egy nagyobb fedezeti stratégia egyik eleméről?
HirdetésEzekre egyelőre nincs nyilvános válasz az MVM előző vezetésétől. Egy kockázatkezelési döntést önmagában abból megítélni, hogy hónapokkal később merre mozdult az árfolyam, szakmailag kevés lenne. A teljes képhez azt is látni kellene, milyen kockázatokkal számolt a társaság, és milyen lehetőségek közül választotta ezt a megoldást.
Nem volt teljesen elképzelhetetlen a 400 forint feletti euró
A 400 forintos euró lehetősége 2026 elején nem számított teljesen légből kapott forgatókönyvnek. A gazdasági előrejelzések között olyan várakozások is megjelentek, amelyek szerint a bizonytalan nemzetközi környezet és a közel-keleti geopolitikai feszültségek miatt 2027-re ismét 400 forint fölé kerülhet az euró árfolyama.
Abból tehát, hogy az MVM vezetése fedezni próbálta ezt a kockázatot, önmagában még nem következik szabálytalanság vagy felelőtlen gazdálkodás. A kérdés inkább az, hogy mekkora kitettséget, milyen áron és miért ilyen korán biztosítottak be.
A biztosítás akkor lehet indokolt, ha arányban áll azzal a kockázattal, amely ellen védelmet nyújt. Ebben az esetben azonban egyelőre nem ismert, hogy pontosan mennyit fizetett az MVM, mekkora összegről szólt az ügylet, és mit kapott ezért cserébe.
Az árfolyam közben egészen más irányba indult. Az MNB hivatalos adatai szerint 2026 januárjában még 384–386 forint körül mozgott az euró, augusztus 14-én viszont már csak 363,28 forintot ért.
Ez jelentős forinterősödés, ezért egy 400 forint felett rögzített fedezeti pozíció jelenleg papíron különösen rosszul mutat. Magyar Péter szerint ebből adódik a több tízmilliárdos negatívum is.
A fedezeti ügylet azonban a biztosításhoz hasonlóan működik: ha valaki biztosítást köt a házára, de az nem ég le, a biztosítási díjat akkor is kifizette. A döntő kérdés az, hogy észszerű volt-e akkora összeget fizetni azért a kockázatért, amely ellen védekezni akartak. Az MVM esetében most ugyanezt kellene tisztázni, csak itt a lehetséges különbözet és a kockázat milliárdokban mérhető.
Az átvilágításnak kell feltárnia, ki és miért döntött így
A kormányváltás után az MVM teljes felsővezetését lecserélték, a Tisza-kormány pedig soron kívüli átvilágítást rendelt el az állami vállalatoknál. Magyar Péter a most feltárt ügyletet az előző vezetés elhibázott gazdálkodásának és az Orbán-kormány pénzszórásának egyik példájaként mutatta be.
Az előző vezetés motivációjáról azonban egyelőre csak találgatni lehet, az érintettek részletes magyarázata pedig nem ismert. A Fidesz–KDNP sem reagált érdemben a nyilvánosságra került állításokra.
Jelenleg tehát van egy 400 forint felett rögzített 2027-es euróárfolyam, egy 363 forint körül járó euró, valamint Magyar Péter szerint egy hozzávetőleg 50 milliárd forintos számla.
A történet legfontosabb része ugyanakkor továbbra is hiányzik: ki, milyen számítások alapján, pontosan milyen feltételekkel és miért döntött úgy az MVM-nél, hogy ezen az árfolyamon és ilyen korán kell lefedezni a devizakockázatot?
Az átvilágításnak ezekre a kérdésekre kell választ adnia. Addig az 50 milliárdos „csontváz” valóban látványosan kilóg a szekrényből, de még nem tudható biztosan, hogy rosszul megkötött üzletről, drága, de indokolható biztosításról vagy valami ennél súlyosabb ügyről van-e szó.
