Megrendítő őszinteséggel beszélt állapotáról Kovács Áron, aki kilencéves kora óta él együtt egy olyan betegséggel, amely nap mint nap fegyelmet, tudatosságot és rengeteg lelki erőt követel tőle. A népszerű énekes-műsorvezető gyerekként szembesült azzal, hogy az élete örökre megváltozik, és azóta sincs olyan nap, amikor ne kellene odafigyelnie minden apró jelre.
Kilencéves kora óta küzd a cukorbetegséggel Kovács Áron, aki napi hatszor méri a vércukrát.
„Ez a betegség folyamatos önkontrollal jár, ez a legrosszabb az egészben. Nem tudod elengedni magad, ez elfárasztja az embert. Én nem aludtam 40 éve úgy, hogy beesem az ágyba, előtte tudnom kell, mennyi volt a cukrom, mit ettem, hogy mire kelek, hogyan ne aludjak bele egy rosszullétbe. Bevallom, néha csak üvöltenék, hogy miért kaptam ezt a sorstól, amikor nem ezt érdemlem, de aztán eszembe jutnak a jó dolgok is, és ez átlendít a nehézségeken„ – kezdte a Blikknek Kovács Áron, aki jelenleg a kevesebb húsevésen gondolkodik.
A tévés nem titkolja, hogy a mindennapok legnagyobb kihívása számára az állandó készenlét. Nincs spontán lefekvés, nincs gondtalan elalvás, hiszen minden este számolni kell, mérni kell, előre gondolkodni kell. A cukorbetegség nem enged lazaságot, és évtizedek óta ott van vele minden döntésénél, minden utazásánál, minden fellépésénél.
„Ha vega lennék, akár pluszéveket is nyerhetnék, mert cukorbetegként bizony az évekért is küzdünk” – tette hozzá az énekes-műsorvezető, aki elmondása szerint megbarátkozott ugyan a gondolattal, hogy cukorbeteg, elfogadni azonban soha nem fogja tudni teljesen.
HirdetésGyerekként kellett szembesülnie vele, hogy egy vírusfertőzés miatt kialakult nála a betegség, és az élete soha többé a régi.
„Egy nap harmincszor voltam pisilni, szerencsére a szüleimnek feltűnt, hogy valami nincs rendben. Előtte volt egy vírusos megbetegedésem, ami azért fontos, mert annak a szövődményeként is kialakulhatott a cukorbetegség. Emlékszem, január volt. Az éjszaka közepén vitt el a mentő, a szüleim egy pokrócba csavartak, még elköszönni sem tudtam tőlük. Így visszagondolva már nem fáj, de akkor 9 évesen ezt átélni nagyon rossz volt„ – mondta Áron, akivel 1-2 héttel később közölte az orvos, hogy gyógyíthatatlan beteg.
A történet nemcsak egy ismert tévés vallomása, hanem egy gyermekként kezdődő, egész életen át tartó küzdelem lenyomata is, amelyben ott van a düh, a fáradtság, a kérdések – és az a belső erő is, amely négy évtizeden át segítette őt abban, hogy a betegség ne vegye át az irányítást az élete felett.
