Durván belenyúlnak az ország működésébe: Magyar Péterék letarolják a parlamentet
A különadók is napirendre kerülnek.
Több, hosszú távú következményekkel járó törvényjavaslatról tárgyal kedden az Országgyűlés rendkívüli ülésén. A képviselők egyebek mellett döntenek a kőolajtermék-előállítók különadójának kiterjesztéséről, megkezdik az új vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló vita sürgős tárgyalását, és napirendre kerül a rendészeti rendszer jelentős átalakítása is.
Az ülés reggel kilenc órakor kezdődik napirend előtti felszólalásokkal, köztük Magyar Péter miniszterelnök beszédével. A rendkívüli ülésen nem csupán egyetlen kiemelt előterjesztéssel foglalkoznak majd: egymást követik az adópolitikai, energetikai, rendészeti, oktatási és egészségügyi változásokat tartalmazó törvényjavaslatok.
Újabb évvel hosszabbíthatják meg a különadót
A parlament szavaz a kőolajtermék-előállítók különadójának kiterjesztéséről és 2027-ig történő meghosszabbításáról. A változtatás értelmében a különadóra vonatkozó szabályozás újabb évvel maradhatna érvényben, ezért a döntés hosszabb távon is érinti a kőolajtermék-előállítók működését.
Döntés várható továbbá a magyar–szlovák szénhidrogén-szállító vezetékekkel kapcsolatos együttműködési megállapodás módosításáról is. A kérdés azért kerül a parlament elé, mert a két ország közötti energetikai együttműködés szabályait érintő megállapodáson változtatnának.
A képviselők emellett a kötelező egészségbiztosítás ellátásait érintő törvényváltozásokról is határozhatnak. A rendkívüli ülés első részében tehát több olyan javaslatról születhet döntés, amely az adózást, az energiaellátást, a nemzetközi együttműködést és az egészségbiztosítás rendszerét egyaránt érinti.
A határozathozatalok után további, sürgős eljárásban tárgyalt törvényjavaslatok vitája kezdődik meg.
Sürgősen tárgyalják a vagyonvisszaszerzési hivatalt
A határozathozatalok után kezdődik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat vitája.
Az új szerv feladata az lenne, hogy
azonosítsa, biztosítsa és visszaszerezze a jogellenesen elidegenített közvagyont,
valamint kezdeményezze az ehhez kapcsolódó hatósági és bírósági eljárásokat.
A hivatal létrehozásáról szóló előterjesztés alapján az új szervezet nemcsak a jogellenesen elidegenített közvagyon azonosításában venne részt, hanem annak biztosításával és visszaszerzésével kapcsolatban is feladatokat kapna. A szerv kezdeményezhetné a szükséges hatósági és bírósági eljárásokat is.
A javaslatot sürgős eljárásban tárgyalja a parlament, így az új hivatal felépítéséről, jogosítványairól és ellenőrzéséről is gyorsított tempóban születhet döntés. A képviselőknek ezért rövid idő alatt kell megtárgyalniuk, milyen szervezeti keretek között működjön a hivatal, milyen jogkörökkel rendelkezzen, és milyen módon ellenőrizzék a tevékenységét.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása a rendkívüli ülés egyik legfontosabb napirendi pontja lehet, mivel az új szervezet feladatai közvetlenül érintenék a jogellenesen elidegenített közvagyon felkutatását és visszaszerzését.
Szélerőművek és uniós vállalások
Ugyancsak sürgős tárgyalásban kerül napirendre a helyreállítási terv energetikai vállalásaihoz kapcsolódó törvénymódosítás.
A csomag célja a megújuló energia részarányának növelése, a szélerőmű-beruházások felgyorsítása, az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és a villamosenergia-rendszer rugalmasságának javítása.
A tervezett változtatások tehát egyszerre több területet érintenek. A megújuló energia részarányának növelése mellett felgyorsítanák a szélerőművekhez kapcsolódó beruházásokat, valamint egyszerűbbé tennék az ezekhez szükséges engedélyezési eljárásokat.
A törvénycsomag a villamosenergia-rendszer rugalmasságának javítását is célként határozza meg. Az előterjesztés így nem kizárólag a szélerőművek létesítésének feltételeit érinti, hanem a teljes villamosenergia-rendszer alkalmazkodóképességével kapcsolatos szabályokat is.
A módosításokat a helyreállítási terv energetikai vállalásaihoz kapcsolódóan tárgyalják. A sürgős eljárás miatt erről a törvényjavaslatról is gyorsított tempóban folytatják le a parlamenti vitát.
A javaslat elfogadása esetén olyan szabályozási változások következhetnek, amelyek egyszerűbbé teszik a szélerőmű-beruházások engedélyezését, elősegítik a beruházások gyorsabb megvalósítását, és növelik a megújuló energia szerepét a magyar energiaellátásban.
Megszűnhet a TEK önállósága és az Országgyűlési Őrség
Jelentősen átalakulhat a rendészeti rendszer is. A Pósfai Gábor belügyminiszter által benyújtott javaslat szerint
október 1-jével megszűnne a Terrorelhárítási Központ önálló rendvédelmi szervként működni,
és az általános rendőrség területi szervezetévé válna.
A Terrorelhárítási Központ tehát nem szűnne meg teljes egészében, de elveszítené az önálló rendvédelmi szervként működő szervezeti státuszát. A javaslat értelmében az általános rendőrség területi szervezeteként folytatná tovább a működését.
HirdetésUgyanezzel az időponttal, vagyis október 1-jével megszüntetnék az Országgyűlési Őrséget is. Ez a változtatás szintén a rendészeti rendszer jelentős átalakításának része lenne.
A kormány a változásokat a párhuzamos feladatok csökkentésével és a rendészeti működés racionalizálásával indokolja. Az előterjesztés alapján a cél az, hogy megszüntessék azokat a szervezeti és feladatköri párhuzamosságokat, amelyek a jelenlegi rendészeti rendszer működésében fennállnak.
A parlament elé kerülő javaslat így egyszerre érinti a Terrorelhárítási Központ önállóságát, az általános rendőrség szervezeti felépítését és az Országgyűlési Őrség további működését. Amennyiben a képviselők elfogadják az előterjesztést, a változtatások október 1-jén lépnének életbe.
Visszaadhatják a pedagógusok sztrájkjogát, változhat az egészségügyi adatkezelés
A köznevelési törvénycsomag
eltörölné a pedagógusok szabad sztrájkjogát korlátozó akadályokat.
A törvénycsomag tehát változtatna azokon az előírásokon, amelyek jelenleg korlátozzák a pedagógusok szabad sztrájkjogát. A javaslat elfogadásával ezek az akadályok megszűnnének.
Emellett szélesítené az iskolaigazgatók munkáltatói jogköreit, erősítené a nevelőtestületek beleszólását az igazgatói pályázatokba, és megszüntetné azt a szabályt, amely szerint szakmai ügyekben kizárólag a Nemzeti Pedagógus Karral lehet egyeztetni.
A tervezet alapján az iskolaigazgatók nagyobb munkáltatói jogköröket kaphatnának, miközben a nevelőtestületek is nagyobb szerepet kapnának az igazgatói pályázatokkal kapcsolatos döntésekben. Ezzel párhuzamosan megszűnne a Nemzeti Pedagógus Kar kizárólagos egyeztetési szerepe a szakmai ügyekben.
Az egészségügyi adatkezelés szabályai is változhatnak. A javaslat lehetővé tenné, hogy a várandós nő szifiliszfertőzésére vonatkozó adatokat a gondozását vagy szülését végző orvos akkor is megismerhesse, ha a szűrés nem a várandósgondozás keretében történt.
A módosítás célja, hogy
a fertőzést gyorsabban felismerjék, és a kezelést minél hamarabb megkezdhessék.
A szabályozás megváltoztatásával a várandós nő gondozását vagy szülését végző orvos hozzáférhetne a szifiliszfertőzésre vonatkozó információhoz akkor is, ha a vizsgálatot más egészségügyi ellátás keretében végezték el. A javaslat indoklása szerint erre a fertőzés gyorsabb felismerése és a kezelés mielőbbi megkezdése miatt van szükség.
A keddi ülésen tehát nem egyetlen kiemelt törvényről lesz szó: adópolitikai, rendészeti, oktatási, energetikai és egészségügyi kérdések egész sora kerül gyorsított tempóban a parlament elé.
(MTI nyomán)
