Tizennyolcadik havi nyugdíjjal felérő kiegészítés járhat az egykori focistáknak
Egymillió forintot is meghaladó éves pluszjövedelmet kaphatnak a korábbi válogatott labdarúgók
Komoly segítséget jelenthet több száz egykori magyar labdarúgó számára az a nyugdíj-kiegészítési rendszer, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség működtet már évek óta, és amelynek részletei most közérdekű adatigénylés nyomán váltak szélesebb körben ismertté. A rendszer lényege, hogy azok a sportolók, akik az 1980-as és 1990-es években még jóval szerényebb fizetések mellett futballoztak, idős korukban ne kerüljenek méltatlan helyzetbe, különösen akkor, ha az állami nyugdíjuk alacsony.
Több mint félmilliárd forint ment el kiegészítésekre
A nyilvánosságra került adatok szerint az MLSZ 2022 óta összesen több mint 250 szerződést kötött úgynevezett szövetségi járadék megnevezéssel, és erre az időszakra több mint 520 millió forintot különítettek el. Ez azt jelenti, hogy a program nem elszigetelt segítség, hanem egy tudatosan felépített, hosszabb távra szóló szociális intézkedés.
A szövetség álláspontja szerint ez a támogatási forma részben erkölcsi jóvátétel is, hiszen a mai profi labdarúgás bevételeihez képest az egykori játékosok jelentős része olyan korszakban szerepelt az élvonalban, amikor a futballból nem lehetett tartalékot képezni a nyugdíjas évekre.
Kik jogosultak automatikusan a kiegészítésre?
A bónuszhoz három alapvető feltétel teljesítése szükséges. Jogosult lehet az a sportoló, aki– legalább egy alkalommal pályára lépett hivatalos tétmérkőzésen a férfi vagy női magyar felnőtt labdarúgó-válogatottban,– vagy magyar állampolgársággal rendelkező szövetségi kapitányként irányította valamelyik nemzeti válogatottat,– emellett pedig elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve magyar állami nyugellátásban részesül.
Ezekben az esetekben a kiegészítés nem rászorultsági alapon jár, hanem kvázi életjáradékként, akár az érintett sportoló élete végéig.
Rászorultsági alapon is járhat pénz
HirdetésAz MLSZ azonban azokra is gondolt, akik ugyan nem voltak válogatottak, de hosszú éveken át szolgálták a magyar labdarúgást az élvonalban. Az 1961 előtt született egykori játékosok esetében szociális alapon is megítélhető a járadék, ha megfelelnek bizonyos feltételeknek.
A férfi labdarúgóknál legalább 175, a nőknél legalább 75 NB I-es mérkőzés szükséges, valamint az is elvárás, hogy az érintett saját jogú nyugdíja ne érje el a nettó minimálbér összegét. Ez 2026 januárjától 214 ezer forint, így aki ennél kevesebb nyugdíjat kap, jogosult lehet a kiegészítésre.
Valóban olyan, mint egy 18. havi nyugdíj
A korábbi válogatott labdarúgók esetében a támogatás havi 100 ezer forint, ami évente 1,2 millió forintos pluszjövedelmet jelent. Ha ezt összevetjük a nagyjából 250 ezer forintos átlagnyugdíjjal, akkor valóban kijelenthető: ez a kiegészítés olyan hatást kelt, mintha egyfajta 18. havi nyugdíjat kapnának az érintettek.
A rászorultsági alapon támogatott sportolóknál a rendszer még célzottabb: a járadék összege úgy kerül megállapításra, hogy az állami nyugdíjjal együtt elérje a nettó minimálbér szintjét, vagyis senki ne maradjon egy bizonyos megélhetési küszöb alatt.
Nem luxus, hanem biztonság
Fontos hangsúlyozni, hogy ez a támogatás nem kiváltság, és nem is jutalom a múlt sikereiért, hanem egyfajta szociális biztonsági háló. Sok egykori labdarúgó egészségügyi problémákkal, korlátozott munkalehetőségekkel él, miközben aktív éveikben a sportág fejlődéséhez járultak hozzá.
Az MLSZ programja így egyszerre szól megbecsülésről, felelősségvállalásról és arról az egyszerű, de fontos üzenetről, hogy a magyar futball nem felejti el azokat, akik korábban pályára léptek érte – akkor sem, amikor már nem a stadionok reflektorfényei világítanak rájuk, hanem a nyugdíjas évek csendesebb mindennapjai.
