Éjszaka érkezett a fordulat: 59 milliárd forintot szereztek vissza a Duna-híd kivitelezőjétől
Megállapodás született az előleg visszafizetéséről
Megállapodott a Közlekedési és Beruházási Minisztérium a mohácsi Duna-hidat építő Duna Aszfalttal. A vállalat visszafizeti a korábban átutalt előlegnek azt a részét, amely mögött még nincs igazolt műszaki teljesítés – jelentette be hétfő este Vitézy Dávid.
A megállapodás értelmében a kivitelező 59 milliárd forintot utal vissza. Vitézy szerint ezt az összeget még két nappal a választások előtt, Lázár János döntése alapján fizették ki a vállalatnak a beruházás előlegeként.
A politikus úgy fogalmazott, hogy a mohácsi Duna-híd története „tipikus NER-es sztori”, amelyben szerinte a közérdeknél több más szempont fontosabbnak bizonyult. A beruházást Lázár János indította el, az eredetileg tervezett költség pedig megközelítette a bruttó 371 milliárd forintot.
Vitézy szerint a beruházáshoz olyan műszaki tartalom társult, amelyet a később nyilvánosságra hozott, korábban titkos hatástanulmányok is túlzónak, túlméretezettnek és feleslegesnek minősítettek.
A mohácsi Duna-híd építését nem állítják le
A miniszter ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a mohácsi Duna-híd megépítését nem állították le. A projekt már olyan szakaszban van, ahonnan szerinte nem lehet visszafordulni, ezért a megkezdett munkát befejezik.
„Ez a beruházás már nem visszafordítható. És ahogy korábban ígértük, torzókat nem hagyunk hátra” – írta hétfő esti bejegyzésében Vitézy Dávid.
Hangsúlyozta, hogy a közérdek érvényesítése érdekében minden rendelkezésükre álló jogi eszközt felhasználnak az állami beruházásoknál. Ennek eredményeként sikerült most visszaszerezni azt az 59 milliárd forintnyi közpénzt, amelyet korábban biztosítékok és megfelelő műszaki teljesítés nélkül fizettek ki.
Vitézy szerint tehát nem magának a hídnak a megépítése jelenti a problémát. A kérdés az, hogy indokolt volt-e ekkora kapacitású beruházást tervezni, illetve miért fizettek ki ilyen jelentős összegeket előre a kivitelezőnek.
Óriásira nőtt a beruházás teljes költsége
Vitézy Dávid korábban egy több mint húszperces videóban beszélt arról, hogy az előző kormány szerinte indokolatlanul drágította meg a mohácsi Duna-híd projektjét. Állítása szerint a kivitelező százmilliárdos nagyságrendű előlegeket kapott.
A beruházás teljes költsége időközben 451 milliárd forintra emelkedett, miközben a Duna Aszfalt több mint 214 milliárd forintnyi előleghez jutott.
A miniszter hangsúlyozta: a mohácsi Duna-híd megépítésének szükségességével önmagában nincs probléma. A kétszer kétsávos kialakítást azonban szerinte nem támasztják alá a forgalmi adatok.
A 2020-as megvalósíthatósági tanulmány naponta 6500 egységjárművel számolt. Vitézy úgy véli, ez az adat nem indokolja egy négysávos híd megépítését.
„Finoman szólva sem támasztja alá” – fogalmazott a tervezett kapacitással kapcsolatban.
A beruházás költségeit a későbbi döntések tovább növelték. 2024 végén például úgy határoztak, hogy az alföldi oldalon az 57-es útig tartó szakaszt szintén kétszer kétsávosra bővítik.
„Soha fel nem merült korábban, hogy ezen az alacsony forgalmú szakaszon ekkora kapacitású út épüljön” – jelentette ki Vitézy Dávid.
A MÁV és a Volán pénzéből is átcsoportosítottak
A miniszter közlése szerint 2026 márciusában, néhány héttel a választások előtt újabb döntés született a beruházás kibővítéséről. Ennek részeként 76 milliárd forintot csoportosítottak át a MÁV és a Volán rendelkezésére álló forrásokból.
A szerződés módosítása után a projekt teljes költsége 451 milliárd forintra nőtt. Emellett lehetővé vált, hogy bizonyos építési mérföldkövek elérése után az összegek 98 százalékát előlegként fizessék ki.
HirdetésVitézy Dávid a mohácsi Duna-híd beruházását „állatorvosi lónak” nevezte. Szerinte az ügy pontosan megmutatja, hogyan működtek az előző ciklus nagy állami beruházásai, miként növekedtek folyamatosan a költségek, és hogyan fizettek ki jelentős előlegeket megfelelő műszaki teljesítés nélkül.
„Ez egy állatorvosi ló arra, hogyan szórták két kézzel a magyar adófizetők pénzét” – mondta.
A beruházás tehát folytatódik, a kormány azonban visszaköveteli a műszaki teljesítéssel még nem fedezett pénzt. A mostani megállapodás alapján ebből 59 milliárd forint kerül vissza az államhoz.
