Meghalt Kenedi János – egy élet, amelyet a szabadság és a tisztesség vezérelt
78 éves korában elhunyt Kenedi János író, műkritikus, Budapest díszpolgára, a rendszerváltás előtti demokratikus ellenzék egyik meghatározó alakja. Halálhírét Karácsony Gergely főpolgármester közölte a Facebook-oldalán – búcsúsoraiban nemcsak egy közéleti óriástól, hanem egy mélyen tisztelt baráttól is elbúcsúzva.
Kenedi János neve összeforrt a modern magyar szellemi élet legfontosabb pillanataival. Szervezője volt az 1985-ös monori találkozónak, amelyben a korszak legbátrabb értelmiségijei beszéltek a magyar társadalom problémáiról, és neki köszönhetően jöhetett létre az 1956-os forradalomról szóló, 1986-os illegális konferencia is.
Munkássága azonban jóval túlmutatott a tiltott konferenciákon: ő készítette elő Bibó István összes munkáinak kiadását, nevét pedig örökre bevéste az ellenzéki mozgalmak történetébe. A rendszerváltás éveiben alapító tagja volt a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének, részt vett az SZDSZ elvi nyilatkozatának megfogalmazásában, és ügyvivőként dolgozott a Nyilvánosság Klubban.
1990-től egészen haláláig az 1956-os Intézet tudományos munkatársa volt. Később, 2007 és 2010 között a legkényesebb történelmi feladatok egyikével bízták meg: ő vezette azt a bizottságot, amely az állambiztonsági iratok levéltárba adását vizsgálta – rendíthetetlenül, sokszor széllel szemben.
Karácsony Gergely személyes vallomása különösen megrendítő fényt vet Kenedi alakjára.Mint írta, Kenedi őrizte azt a töltőtollat, amellyel a főpolgármesteri esküt aláírta – a toll Bibó István tulajdona volt, aki halála előtt Kenedi Jánosnak adta tovább. „Miként maga Bibó is Kenedi János által jutott el a magyar szellemtörténet rendíthetetlenjei közé” – fogalmazott.
HirdetésMajd így idézte a néhai tudós egyik legfontosabb tanítását:
„A hatalom demoralizál, a hatalom igazolásra szorul, a hatalomgyakorlás csak valamilyen morális célja révén kaphat igazolást, nyerhet felmentést.”
Karácsony szerint Kenedi János egész életében ehhez a morális mércéhez tartotta magát. A diktatúra idején szembeszállt a hazugsággal, a rendszerváltás után pedig azért küzdött, hogy az egykori rendszer titkai soha ne boruljanak feledésbe – és ne váljanak a demokrácia titkaivá.
„Nem rajta múlt, hogy ez nem sikerült” – írta. – „Akinek fontos a szabadság, akinek fontos a demokrácia, annak Kenedi János erkölcsi mérce és kiindulópont, és az marad mindörökre.”
Kenedi János távozása nagy veszteség mindazoknak, akik hisznek abban, hogy a politika és a történelem tisztesség nélkül értelmetlen.Egy olyan ember ment el, aki egész életében nem keresett hatalmat – csak igazságot.
