Megvan a dátum: ekkor válthatják le Sulyok Tamást, eddig maradhat a Sándor-palotában
A legkorábbi forgatókönyv szerint július közepén jöhet a fordulat
A Tisza-kormány július 4-én benyújtott alaptörvény-módosítása alapján Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása a leggyorsabb parlamenti menetrend mellett akár július 15-én megszűnhet. Ez nem politikai jóslat, hanem a jelenleg ismert szabályokból és határidőkből következő legkorábbi lehetséges időpont. A módosítás lényege, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátuma az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon érne véget. Vagyis ha a módosítás július 14-én hatályba lépne, akkor Sulyok Tamás július 15-én már nem lenne Magyarország köztársasági elnöke.
A parlamenti menetrend miatt július 15. lehet az első nagy határnap
Az Alaptörvény módosítása nem vihető át olyan gyorsan, mint egy egyszerű törvény, ezért hiába van meg a politikai többség, az eljárási szabályokat akkor is be kell tartani. A házszabály szerint az általános vita legkorábban a benyújtást követő hatodik nap után kezdődhet, kivételes eljárást pedig ilyen ügyben nem lehet alkalmazni. Ha a folyamatot a lehető leggyorsabban viszik végig, az Országgyűlés legkorábban július 13-án fogadhatná el a módosítást. Ezt követhetné a kihirdetés és a hatálybalépés július 14. körül, innen pedig egyenes út vezet a kulcsdátumhoz: július 15.
Sulyok Tamás mozgástere szűk, de az Alkotmánybíróság csúszást okozhat
A köztársasági elnöknek egy elfogadott alaptörvény-módosításnál nincs klasszikus politikai vétójoga, tehát nem küldheti vissza egyszerűen azért, mert nem ért vele egyet. Az Országgyűlés elnöke az elfogadott módosítást 5 napon belül küldi meg az államfőnek, akinek szintén 5 napon belül alá kell írnia és el kell rendelnie a kihirdetést. Sulyok Tamás legfeljebb arra hivatkozhatna, hogy az elfogadás során nem tartották be az Alaptörvényben előírt eljárási szabályokat, és emiatt az Alkotmánybírósághoz fordulhatna. Ha ez megtörténik, az akár 30 nappal is eltolhatja a folyamatot, vagyis a július 15-i dátum csak akkor állhat, ha nincs alkotmánybírósági csúszás.
A Sándor-palota használata azonnal megszűnhet, a lakhatás külön ügy
A Sándor-palota nem magánlakás, hanem a köztársasági elnök hivatala. Ezért ha Sulyok Tamás megbízatása megszűnik, közjogi értelemben attól a naptól elveszíti az elnöki hivatal használatának jogalapját. Magyarul: ha július 15-én már nem ő az államfő, akkor attól a naptól nem működhet tovább köztársasági elnökként a Sándor-palotából. Más kérdés a lakhatás, mert a volt államfői juttatásokra és az esetleges állami lakáshasználatra külön szabályok vonatkozhatnak. A hivatal elvesztése tehát napra pontosan köthető a mandátum megszűnéséhez, de hogy a lakhatásként használt állami ingatlanból pontosan mikor kellene távoznia, arra a nyilvánosan ismert szabályok alapján nincs egyetlen fix dátum. A közjogi óra azonban elindult, és a legkorábbi fordulópont most már ott van a naptárban: július 15.
