EZ ÓRIÁSI POFÁRA ESÉS LESZ A LEGTÖBB ÉLETTÁRSI KAPCSOLATBAN ÉLŐNEK! ENNÉL NAGYOBB ARCUL CSAPÁST NEM IS KAPHATNÁNAK AZ ÉLETTÁRIS KAPCSLATBAN ÉLŐK! ERRŐL ÉRDMES TUDNI >>> ÉLettársak figyelem! Nagyon durván pofára eshettek ha nem házasodtatok össze! Ezt a törvényt nagyon kevesen ismerik!
Örökölhet az élettárs is a párja halála után? Jár az özvegyi nyugdíj akkor is, ha nem volt esküvő? Számtalan tévhit él a köztudatban a házastársi és az élettársi viszonnyal kapcsolatban, éppen ezért sokan csak egy szakításkor, vagyonmegosztáskor vagy párjuk halála után szembesülnek az őket megillető jogokkal.
A felek egymás közötti viszonya mindenképpen csorbát szenved az élettársi kapcsolatban a házasságban élőkéhez képest – mondta a hirado.hu-nak Tóth Ádám közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
Mivel egyre többen élnek élettársi kapcsolatban, a jogrendszernek is követni kellett ezt a társadalmi változást. Jogszabályban definiálták, hogy az számít élettársi viszonynak, ha a felek legalább egy éve együtt élnek és gyermek is született a kapcsolatukból.
Szükséges a papír?„Nem a papír számít” – emlékeztetett a közjegyző arra, hogy ezt milyen gyakran lehet hallani, és tulajdonképpen több szempontból igaz is, de jogi értelemben semmiképpen, mert akik nem házasodnak össze, de rendezett vagyoni viszonyokat szeretnének, nekik több szerződést is kellene kötni. Egyrészt szükséges egy vagyonjogi szerződés, ami biztosítja, hogy szakítás esetén pereskedés nélkül tudjanak megosztozni a felek, másrészt pedig fontos dokumentum a végrendelet, mert csak ezzel lehet vagyonhoz juttatni az élettársat. Érdemes azt is rendezni a jogász szerint, ha valamelyik félnek az előző kapcsolatából már vannak gyermekei, tehát nem közös az örökösi kör, akkor ne kelljen az élettársnak vitatkozni, pereskedni a gyerekekkel.
Ezekkel a dokumentumokkal részben lehet pótolni azokat az előnyöket, amik a házassággal járnak együtt.
HirdetésJövedelemarányosan kell osztozkodni az élettársaknak
Mind a házasság, mind az élettársi viszony egy érzelmi-gazdasági kapcsolat, de az előbbinél az állam egy vagyonjogi vélelmet biztosít a férjnek és a feleségnek. Az élettársi kapcsolatban is közös szerzés van, de jövedelemfüggő, tehát ha például az egyik fél tízszer annyit keres, mint a másik, akkor a vagyontárgyak elosztásánál is hasonlóképpen kell osztozniuk egy szakítás esetén – magyarázta a közjegyző.
A házasoknál felezni kell a vagyont, kivéve, ha erről másként egyeznek meg egy szerződésben. Amennyiben nincsen vagyonjogi szerződés, akkor fele-fele alapon kell osztozniuk váláskor.
Rokkantság esetén a másik jóindulatára számíthat csak az élettárs?
Az is egy jelentős különbség, hogy míg a házasoknál van tartási kötelezettség egymással szemben, például egy baleset vagy rokkantság esetén, addig az élettársi viszonyban élők esetében csak akkor, ha jogi értelemben is valóban élettársi viszonyuk volt. De olyan együttélésben, ahol nincsen meg az egy év vagy nem született gyermek a kapcsolatból, ott az esetleg balesetben megrokkant fél a másik jóindulatára van bízva.
