Veszélyben a nagyvárosok?
Ha a tömegközlekedés szuperterjesztőnek számítana, akkor például Hongkongban, ahol a járvány előtt naponta 12,9 millió embert szállítottak a különböző tömegközlekedési eszközök várható lett volna egy nagyobb járvány.
A közlekedési eszközök kihasználtsága itt azonban nem esett annyira vissza mint máshol, és a fertőzöttek száma is viszonylag alacsony: az amerikai John Hopkins Egyetem adatai szerint szerdán 1177 fertőzöttet tartottak nyilván. Ez a szám például az amerikai Kansasben tízszer ekkora, holott ott kevesebb mint feleannyian élnek. Az Atlantic cikke szerint ez azt jelenti, hogy a koronavírus a sűrűn lakott városokon és tömegközlekedési eszközökön kívül is terjedhet, ezek az eszközök pedig önmagukban nem károsak.
Manhattan metróval jól ellátott környéken például kevesebb fertőzött volt, mint Staten Islanden, ahol az autók uralják a közlekedést. Május elejéig az amerikai koronavírus-fertőzések 11 százaléka történt idősotthonokban, de nagyszámú megbetegedést regisztráltak egy temetés és egy kóruspróba résztvevői között is. Az újranyitás után az olyan, vírus által erősen érintett városokban mint például Milánó, sem tapasztaltak egyelőre jelentős növekedést a fertőzöttek számában a tömegközlekedési rendszer újraindulása után sem.
Ennek ellenére az Egyesült Államokban az amerikai járványügyi központ, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) azt javasolja a munkáltatóknak, hogy a tömegközlekedés elkerülésére és autós, gyalogos vagy biciklis közlekedésre biztassák a dolgozókat. Az autós közlekedés azonban sokak számára nem elérhető, arról nem beszélve, hogy a környezetre sem gyakorol kedvező hatást. A gazdasági kilábaláshoz szükség van a tömegközlekedésre, és fontos, hogy az emberek biztonságban érezzék magukat miközben utaznak, ezért lényeges, hogy egy olyan közlekedési kultúra jöjjön létre, amelyben fontos szerep jut higiénia, például az utazás előtti és utáni kézmosásnak, illetve a érintésmentes fizetésnek.
