Ez betehet a magyar nyugdíjasoknak: ijesztő számok láttak napvilágot
A jelenlegi magyar nyugdíjrendszert nem lehet így tovább fenntartani, azért, hogy elkerüljük a bajt, bizony azonnali reformok szükségesek. A Pénzcentrum felkutatott egy olyan elemzést, amely alternatívákat kínál a nyugdíjrendszer átalakítására.
Évek óta arról vitáznak a szakemberek, hogy milyen módon lehetne átalakítani a magyar nyugdíjrendszert, mert ha ez hamarosan nem történik meg, akkor bizony annak beláthatatlan következményei lehetnek már egyetlen emberöltő alatt is. Sokszor halottunk olyan véleményt, hogy ha minden így marad, akkor egyszerűen nem kapnak majd nyugdíjat az emberek néhány év múlva. Természetesen ez ilyen formában nem fordulhat elő, de az egyáltalán nem mindegy, hogy öreg napjaikban a nyugdíjasok mennyiből élnek majd, és mindez majd az aktívan kereső állampolgárokra mekkora terhet ró.-írja a penzcentrum.hu
Az biztos, hogy az elöregedő társadalom miatt elkerülhetetlen a nyugdíjreform.
Elavult a jelenlegi rendszer elsősorban a demográfiai változások miatt, és úgy néz ki, hogy nem lehet ezt hosszútávon működtetni. Magyarország a GDP 10 százalékát nyugdíjkiadásokra költötte tavaly, ez az arány nagyon magas a nemzetközi összehasonlításban , ugyanis OECD országok átlaga 7,9 százalékot költ nyugdíjra.
Már most érzékelhető a nyugdíjhiány: az átlagos nyugdíjat, ha szembeállítjuk az átlagos kereset alapján a Társadalombiztosítási Alapba befizetett összeggel, akkor havonta több mint 40 ezer forint személyenként a nyugdíjhiány.
Azokban az országok, ahol már a nyugdíjreform, megtörtént mind kettő- vagy többpilléres rendszerre álltak át.
A Szent István Egyetem kutatóinak legfrissebb tanulmánya a nyugdíjpolitikai kihívásokról szól, amelyben elemezték több ország nyugdíjrendszerét.
Németországban pontoznak
Jelenleg 65 év és két hónap a nyugdíjkorhatár (a következő 20 évben fokozatosan 67 év fölé emelik), Németországban és nyugdíj minimum 5 év járulékbefizetés után jár. Egypilléres, kereset alapú folyófinanszírozású rendszer a kötelező állami nyugdíjrendszer.
Pontozásos számítású ez a rendszer, attól függ a hozzájárulás mértéke, hogy mennyit keres a dolgozó. Ha valaki nyugdíjba megy, akkor kiszámolják visszamenőleg minden egyes évre vonatkozóan a pontszámokat, és majd ezeket összesítik. Az összesített pontokat megszorozzák az aktuális nyugdíj-pontértéknek megfelelően, ez az érték 2014-ben 337,68 euró volt. Évente igazodik a GDP-hez az érték.
Önkéntes nyugdíjpénztár is van az állami rendszer mellett, ami adó és állami támogatást is élvez.
HirdetésLengyelországban a nyugdíjrendszer kétpillérű.
Egy fiktív számlára megy a kereset 16,6 százaléka, 2,9 százalék járulékként ezen felül egy másik alszámlára kerül a társadalombiztosítási rendszerben, ez pedig tőkefedezeti elven működik.
Ez azt jelenti, hogy mindenkinek van egy személyre szabott alszámlája, ide kerül a kereset 2,9 százaléka, és a dolgozó eldöntheti, azt, hogy milyen kockázati befektetésbe helyezi ezt az összeget. Ha a meghatározott minimum nyugdíj ebből a két pillérből nem jön ki , mert például a befektetés nem hozta a várt hozamot, akkor a hiányzó részt az állam kipótolja. Lengyelországban 21 év járulékfizetés után jár a nyugdíj.
A svéd minta
A svéd nyugdíjrendszer igen komplex: egy folyó finanszírozású, egy felosztó-kirovó, és egy hozzájárulással meghatározott rendszerből áll.
Minden biztosított a bére 7 százalékát befizeti nyugdíjjárulékként, a munkáltatója pedig befizeti a bére 10,21 százalékát, így ketten a bruttó bér összesen 17,21 százalékát fizetik be. 18,5 százalékos nyugdíjjárulékot jelent az egyéni nyugdíjjárulékkal csökkentett bérhez viszonyítva. Ebből az egyéni számlákon írnak jóvá 16 százalékot és négy állami nyugdíjalap között egyenlő arányban. Az egyén által választott befektetési alap valamelyikébe kerül a fennmaradó 2,5 százalék. Ennek a komplexitásnak köszönhetően tulajdonképpen önfenntartó a svéd nyugdíjbiztosítás.
A fenti példákból kiderül,hogy ahol már megvalósult a reform, mindenhol több pilléres nyugdíjrendszert vezettek be.
Mihály Nikolett, a Szent István Egyetem adjunktusa a következőket mondta a Pénzcentrumnak: „Ha nem történik reform, akkor katasztrófa előtt állunk. Vannak jó nemzetközi példák, amelyeket lehetne mintaként használni a magyar rendszer átalakításához”
Az is jól látszik a fenti nemzetközi példákból, hogy a dolgozók nyugdíjcélú megtakarításaira is építkezik mindegyik nyugdíjrendszer. Ezért rendkívül fontos a magyar lakosságnak is minél előbb elkezdeni a nyugdíjas éveikre az előtakarékosságot.
Forrás : penzcentrum.hu
