Hankót és Sesztákot már letartóztatták: mi következhet most a három politikus ügyében?
Október 1-jén harminc napra elrendelték Hankó Balázs letartóztatását, egy nappal azután, hogy Seszták Miklós esetében is ugyanilyen időtartamú kényszerintézkedésről döntöttek. Magyar Péter telefonügyében eközben a mentelmi jog felfüggesztése nyitotta meg az utat az eljárás folytatása előtt. Bár a három ügy egyszerre került a közélet középpontjába, eltérő gyanúról és különböző eljárási helyzetről van szó.
Hankó ügyében már megszületett a bírósági döntés
Csütörtökön a Kecskeméti Járásbíróságon hallgatták meg Hankó Balázst, majd délután közölték a letartóztatásáról szóló határozatot. Bodó Marianna ügyészségi szóvivő tájékoztatása szerint a volt kulturális és innovációs miniszter 30 napos letartóztatását rendelték el.
Fellebbezést jelentett be a politikus a döntéssel szemben. Fogva tartását az Index helyszíni tudósítása szerint továbbra is a Ceglédi Rendőrkapitányságon hajtják végre.
Most a kényszerintézkedés indokoltságát vizsgálta a bíróság, a bűnösségről nem született ítélet. Ennek megfelelően a határozat az eljárás idejére szóló fogva tartásról rendelkezik.
NKA-támogatások: 1079 esetet és 17,3 milliárdos vagyoni hátrányt említ az ügyészség
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt folyik a nyomozás. Hankó az őrizetbe vétele és a gyanúsítás ellen is panaszt tett.
Ügyészségi állítás szerint az NKA egyik ideiglenes kollégiumán keresztül kulturális támogatásokat fordítottak a törvényben meghatározott céloktól eltérő felhasználásra, köztük választási kampányköltségekre és személyes célokra. 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között 1079 támogatási esethez összesen 17,3 milliárd forint vagyoni hátrányt kapcsolnak.
Lényeges része a gyanúnak, hogy a hivatalos pályázati döntéshozatal és a tényleges döntések elválhattak egymástól. Több támogatásról az ügyészség szerint már a formális eljárás, sőt egyes kérelmek benyújtása előtt határozhattak. Ezek a nyomozó hatóság által közölt állítások, amelyek bizonyítása az eljárás feladata.
Szökés és elrejtőzés veszélyére, valamint a bizonyítás jogellenes befolyásolásának kockázatára hivatkozott az ügyészség a letartóztatási indítványban. Indoklásában a gyanúsítottak kapcsolatrendszerét és a feltételezett elkövetés szervezettségét is megjelölte.
Sesztáknál a bizonyítás védelme indokolta a letartóztatást
HirdetésSzeptember 30-án a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelte el Seszták Miklós harmincnapos letartóztatását. Fellebbezett a végzés ellen a volt fejlesztési miniszter és védője is.
Fontos részlet, hogy a bíróság nem látott olyan adatot, amely Seszták szökési szándékára utalt volna. Rendezett életkörülményeit és a hatósággal való eddigi együttműködését is értékelte, ugyanakkor valós veszélynek tartotta a tanúk befolyásolását, illetve bizonyítékok elrejtését vagy megsemmisítését. Ezért nem tartotta elegendőnek az enyhébb kényszerintézkedést.
Volánbuszhoz kapcsolódó ügyletekben az ügyészség azt feltételezi, hogy Seszták és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezérigazgatója 2015 és 2018 között több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át közvetítőn keresztül. Építőipari beruházásoknál további, több mint egymilliárd forintos, sportlétesítmények fejlesztésénél pedig mintegy 270 millió forintos állítólagos juttatásokat vizsgálnak.
Tagadja a bűncselekmény elkövetését Seszták. Mandátumáról a 24.hu-nak azt mondta: „Nem kívánok lemondani, ártatlan vagyok. Nincs miért”.
Magyar Péter telefonügye eltérő eljárási helyzetben van
Az eljárás egy 2024-es, a budapesti Ötkert szórakozóhelyhez kapcsolódó eset miatt indult. Ügyészségi állítás szerint Magyar Péter elvette egy őt videózó férfi telefonját, többszöri kérésre sem adta vissza, később pedig szándékosan a Dunába ejtette. Rendőri intézkedés után a készülék visszakerült a tulajdonosához. Lopásként vizsgálja az ügyészség a történteket, Magyar ugyanakkor vitatja, hogy bűncselekményt követett volna el.
Szeptember 28-án 139 igen szavazattal függesztette fel az Országgyűlés Magyar Péter mentelmi jogát. Felszólalásában maga is kérte ezt, miközben azt állította, nem követett el bűncselekményt, és vállalja a tetteiért a felelősséget.
Korábban az európai parlamenti mentelmi jog akadályozta a büntetőeljárás folytatását. Ügyészségi közlés szerint az Európai Parlament elutasította a felfüggesztési indítványt, ezért az eljárást megszüntették, majd Magyar EP-mandátumának 2026. május 8-i megszűnése után elrendelték annak folytatását.
Újabb mentelmi döntésre azért volt szükség, mert május 9-től országgyűlési képviselőként is védelem illette meg. Szeptemberi közleményében a Legfőbb Ügyészség azt is jelezte, hogy a sértettet tájékoztatták a közvetítői eljárás kezdeményezésének lehetőségéről. Ez még nem jelenti azt, hogy ilyen eljárás el is indult.
Következő hetek: a harminc nap nem az ügyek lezárásának határideje
Letartóztatás esetén az első időszak lejárta a fogva tartás felülvizsgálata miatt fontos. Büntetőeljárási szabály szerint a vádemelés előtt elrendelt letartóztatás kezdetben legfeljebb egy hónapig tarthat, meghosszabbításához pedig továbbra is fenn kell állniuk a törvényi feltételeknek.
Seszták ügyében ennek konkrét jelentősége is van: a bírósági indoklás szerint a bizonyítás veszélyeztetésére csak addig lehet hivatkozni, amíg a gyanúsítottnak tényleges lehetősége van a nyomozás befolyásolására. Emiatt az érintett nyomozati cselekményeket mielőbb el kell végezni.
Biztos vádemelési vagy tárgyalási időpontot a bemutatott közlemények nem határoznak meg. Egyelőre a nyomozások előrehaladását, a jogorvoslatokat és a kényszerintézkedésekről szóló további döntéseket érdemes figyelni; mindhárom érintettet megilleti az ártatlanság vélelme.
