November 11. a régiek számára fordulópont volt az esztendőben, hiszen erre a napra már mind befejezhették a mezőgazdasági munkálatokat, a betakarítást, lezárulhatott a gazdasági év, elkezdődhetett a tél és az adventi ünnepkörre készülődés. A hiedelmekhez általában különéle szokások kapcsolódnak, s ez alól a Márton-nap sem kivétel. Ilyenkor a pásztorok végigjárták a falu házait, hogy vesszőket osszanak ki a gazdák között. Ezeket Szent Márton vesszőinek nevezték. Úgy hitték, az ágaik száma megmutatja, hány malac születik majd a gazdaságban.
Úgy gondolták az asszonyok, hogy aki nem fogyaszt Márton-napon libát, egész esztendő során éhezik majd. Ezért az asszonyok nagy libahúslakomákat készítettek, majd újbor kíséretében fogyasztották el a mennyei falatokat.
Aki még biztosabb szeretne lenni abban, hogy valóban fehérbe öltözik-e a karácsony idén, az várja ki a november 19-i Erzsébet-napot. A néphagyomány szerint ugyanis, ha azon a napon esik a hó, azaz Erzsébet megrázza a pendelyét, karácsonykor is havazik majd – írja a femina. hu.