Remeghetnek a közpénzzel mutyizók: felálltak a vizsgálóbizottságok, kivizsgálják a korrupt ügyeket
A Fidesz-frakciónak ez nem igazán tetszik.
Öt vizsgálóbizottság felállításáról döntöttek
Az Országgyűlés keddi ülésén a Tisza Párt kezdeményezésére öt vizsgálóbizottság felállításáról is döntöttek. A cél az, hogy több, régóta vitákat és súlyos kérdéseket felvető ügyet hivatalos parlamenti keretek között vizsgáljanak ki. A döntés azért is jelentős, mert ezek a testületek nemcsak meghallgatásokat tarthatnak, hanem az érintettek megjelenését is elvárnák az üléseken. Ez azt jelenti, hogy a közpénzekkel, állami vagyonnal, visszaélésekkel és felelősségi kérdésekkel kapcsolatos ügyek most új szakaszba léphetnek.
Ezek a vizsgálóbizottságok állnak fel:
- a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság,
- az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság,
- a Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság,
- a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság,
- a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság.
Kötelezővé tennék a megjelenést az üléseken
A tervek szerint ezeken az üléseken kötelezővé tennék a megjelenést. Az érintettek megjelenését pénzbüntetéssel, szükség esetén pedig elővezetéssel érnék el a vizsgálóbizottságok ülésein. Ez keményebb eszközt adna a bizottságok kezébe, hiszen így nem fordulhatna elő olyan könnyen, hogy valaki egyszerűen nem megy el egy meghallgatásra. A döntés üzenete egyértelmű: aki érintett lehet ezekben az ügyekben, annak számot kell adnia a parlamenti vizsgálóbizottságok előtt.
Ezek a vizsgálóbizottságok állnak fel
A döntés alapján feláll a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság, az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság, a Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság, a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság, valamint a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság. Ezek mind olyan területeket érintenek, amelyek hosszabb ideje erős társadalmi figyelmet kaptak, és amelyeknél sokan várnak világos válaszokat, felelősöket és következményeket.
A Fidesz-frakció élesen reagált
A Fidesz-frakció a döntésre határozottan reagált. Álláspontjuk szerint támogatják az Országgyűlés ellenőrzési jogköreinek megerősítését, de nem értenek egyet azzal, ha szerintük ezek az eljárások politikai eszközzé válnak. Mint fogalmaztak:
Hirdetés„Támogatjuk az Országgyűlés ellenőrzési jogköreinek megerősítését, de nem támogatjuk, hogy az Országgyűlést koncepciós eljárások és az önkény színterévé változtassák”
A frakció szerint tehát nem magával az ellenőrzéssel van bajuk, hanem azzal, amilyen politikai célt szerintük ezek a vizsgálóbizottságok szolgálhatnak. A reakcióból látszik, hogy a bizottságok felállítása komoly politikai feszültséget okozott.
Politikai támadásról beszél a Fidesz-frakció
A Fidesz-frakció közleményében azt is kiemelte, hogy szerintük a Tisza Párt nem a kormányzati munkára használja a hatalmát, hanem politikai ellenfelei támadására. Ezt így fogalmazták meg:
„A 2/3-os többséggel rendelkező Tisza Pártnak minden eszköze megvan programja végrehajtására, mégis hatalmukat nem erre, hanem politikai ellenfeleinek levadászására és a politikai hisztériakeltés fenntartására fordítják. Bízunk benne, hogy a Tisza Párt felhagy a politikai hergeléssel és végre megkezdi a valódi kormányzati munkát”
A mostani döntés így nemcsak jogi és parlamenti szempontból fontos, hanem politikailag is komoly üzenete van. A vizsgálóbizottságok felállása azt jelzi, hogy több nagy ügyben is hivatalos vizsgálatok indulhatnak, miközben az ellenzéki és kormánypárti oldalak között már most éles vita alakult ki arról, hogy elszámoltatásról vagy politikai leszámolásról van-e szó.
