Emlékeztetett rá, hogy 2012. január 1-jétől ha a “komplex felülvizsgálat” során úgynevezett rehabilitációs ellátást állapítanak meg, akkor 2016. május 1-e előtt az ellátás összege azoknál, akiknek a foglalkoztatása rehabilitációval helyreállítható, a közfoglalkoztatási bér 40 százalékával, azoknál pedig, akik tartós rehabilitációt igényelnek, a közfoglalkoztatási bér 80 százalékával volt azonos. Ebből ráadásul még nyugdíjjárulékot is levontak. 2016. május 1-e óta ezeket az ellátásokat a mindenkori minimálbért alapul véve számítják ki.A stroke ennyire gyakoriA stroke ennyire gyakoriSM: a gyógyulásoktól a rokkantságigSM: a gyógyulásoktól a rokkantságigJön az ónos esőJön az ónos esőMegvan, anyja intelligenciáját örökli a gyerekMegvan, anyja intelligenciáját örökli a gyerek
Nincs semmilyen összefüggés
A rehabilitációs ellátás összege tehát a “komplex felülvizsgálat” után már semmilyen összefüggést nem mutatott a jogosult korábbi ellátásának összegével, például a rokkantsági nyugdíjjal – hangsúlyozta Kovács Ágnes. Az ellátás összege gyakran annak ellenére csökkent, hogy az érintettek állapota ténylegesen nem javult. Különösen igaz ez a volt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasok esetében, akiknek ellátását korábban a megszerzett szolgálati idejük, valamint nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetük alapján számították ki.
HirdetésKovács Ágnes elmondása szerint további negatív változás sújthatta azokat, akik a rehabilitációs ellátás hároméves időtartamának letelte miatt, vagy mert romlott az egészségi állapotuk, ismételt “komplex felülvizsgálaton” vettek részt. Előfordult, hogy az így megállapított összeg még az addig folyósított rehabilitációs ellátásnál is kevesebb lett. Kovács Ágnes arra számít, hogy a károsultak így is tömegesen – ezrével – indítanak majd pereket. Beláthatatlan, hogy összességében hány milliárd forint a tét. A MEOSZ elnöke azonban elsősorban nem a perektől vár megoldást – írja a lap, melynek teljes cikke ide kattintva érhető el.
