Két szíriai családot is Skóciába telepítettek, amikor a háború elől menekültek.
Azonban nekik nem tetszik a hely. Elmondásuk szerint nagyon unalmas.
“Itt csak öregek élnek, ide az emberek meghalni jönnek. Az éghajlat kiszámíthatatlan, szeles.”
“Először természetesen nagyon boldog voltam, hogy ide kerültem. Az emberek is jól bánnak velünk. De már hetedik hónapja szinte egy helyben vagyunk. Itt nem lehet sehova se menni. Nincs mozgás, nincs semmi. Nem akarok többé unatkozni. Depressziós lettem. Úgy érzem, hogy egyetlen lehetőség itt: meghalni. Nem erre a szigetre akartunk jönni. Azt hittem, hogy Londonba kerülünk.” – panaszkodott az egyik apuka.
“Úgy érzem, kötelező nekünk itt lakni. Megalázva érzem itt magam. Nem azért jöttem, hogy irányítsanak.” – tette hozzá.
Így köszönik meg a “menekültek”, hogy a háború sújtotta hazájukból – ahol minden perc veszélyes, ahol lehet, hogy elvitték volna a feleségét a dzsihadisták, és szexrabszolgának tartották volna, ahol lehet, hogy a gyerekét a szeme láttára lőtték volna le, vagy éppen egy bomba robbant volna a háza környékén, és a családját borzasztó körülmények között látta volna utoljára – kimentették őket. És most a brit adófizetők pénzét éli fel, szállást kapott egy biztonságos helyen, ahol ráadásul szerencséjére elfogadóak, és elítélésmentesek az emberek. És még ő akar dirigálni? Hát elgondolkodtató minden esetre, hogy a hála ilyen jelét mutatja.
forrás: themuslimissue.wordpress.com
