FIGYELEM – Fontos változás lép életbe június 15-én – rengeteg családi házban élőt érint!- Ezentúl ezt is kötelező lesz bejelenteni!Fontos változás! – Be kell jelenteni a fúrt kutakat!!!
Kötelező lesz azoknak a fúrt kutaknak a hivatalos bejelentése és laboratóriumi vizsgálata, amelyek vizét meg is isszák. A bejelentést előíró kormányrendelet június 15-én lép életbe.
Június 15-én lép életbe a 100/2016-os kormányrendelet, amely előírja, hogy a saját fúrt kutakat is be kell jelenteni a jegyzőknél – írja a Laboratorium.hu. Eddig a kötelező vizsgálati paraméterek csak a hálózati ivóvízre vonatkoztak, az újabb pont alapján azonban olyan fúrt kutakat is érintenek, amelyekből ivóvizet kívánnak fogyasztani a lakók. A szabályozási változtatás nem a bejelentés mellett kötelező vízvizsgálatot is előír.
Forrás : http://www.agrarszektor.hu
Fúrt kút – kötelező vizsgálatHamarosan kötelező lesz azoknak a fúrt kutaknak a hivatalos bejelentése és laboratóriumi vizsgálata, amelyek vizét meg is isszák. A Laboratorium.hu legfrissebb összeállításában részletesen bemutatjuk a június 15-én életbe lépő kormányrendelet alapján vizsgálandó paramétereket: Miért fontos az érzékszervi vizsgálat és a hőmérséklet? Mit jelez az Escherichia coli baktérium, a pH, a vezetőképesség? Miért baj, ha a víz nitrites, nitrátos?…
A 100/2016-os kormányrendelet június 15-én lép életbe, ennek értelmében a már a meglévő, 201/2001. (X.25.) Korm. rendeletet egészítik ki a saját célú ivóvízművekre vonatkozóan. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a saját fúrt kutakat be kell jelenteni a jegyzőnél, a bejelentéssel pedig kötelező vízvizsgálat is jár, amelyet érdemes független laboratóriummal elvégeztetni.
Eddig a kötelező vizsgálati paraméterek csak a hálózati ivóvízre vonatkoztak, az újabb pont alapján azonban olyan fúrt kutakat is érintenek, amelyekből ivóvizet kívánnak fogyasztani a lakók.
A független laboratóriumban ezeket a paramétereket mind vizsgálják, de nem árt tudni azt sem, hogy vajon miért olyan fontos a fenti értékek meghatározása. A vízvizsgálat kiskátéja következik:
Fizikai vizsgálatok
4.1. Organoleptikus paraméterek: szín, szag, íz, zavarosság
Az organoleptikus kifejezés az érzékszerveinkkel meghatározható, szubjektív megítélést jelenti. Ivóvizek esetén elvárás a színtelen, szagtalan, kellemes ízű folyadék. Ezeket egyszerű ránézéssel, ízleléssel, szaglással is el tudjuk dönteni, de sajnos nem minden esetben elegendő ennyi vizsgálat, mert a káros, mérgező anyagok, fertőző ágensek egy része színtelen, szagtalan, és nem okoz zavarosságot. Ahhoz, hogy egy víz emberi fogyasztásra alkalmas-e (nem mérgező, nem fertőző) további mikrobiológiai és műszeres vizsgálatokra van szükség.
Például a magnézium sók keserű, a nitrát sók édes, a kloridok sós, a vas sók fémes ízű vizet eredményeznek.
4.2. Hőmérséklet
HirdetésA víz hőmérséklete a benne oldható anyagok mennyiségére, a lejátszódó folyamatok sebességére és a benne tenyésző baktériumok szaporodására van hatással. Általában elmondható, hogy a baktériumok magasabb hőmérsékleten (20-25°C) kiválóan szaporodnak. Alacsonyabb hőmérsékleten viszont nem feltétlenül pusztulnak el, csak szaporodásuk lassul le. A szerves anyagok lebomlása, illetve az ammónia átalakulása nitritté majd nitráttá nagyrészt baktériumok által történik. Ezeket a folyamatokat is befolyásolja a hőmérséklet. Elmondható, hogy élettani hőmérsékleti tartományon belül a magasabb hőmérséklet kedvez a fenti folyamatok lezajlásának.
Mikrobiológiai vizsgálatok
A mikrobiológiai vizsgálatok kiterjednek a szennyvizekből, rothadó növényi, állati maradványokból, ürülékből a talajba és vizekbe kerülő baktériumok és vírusok kimutatására. A baktériumok egy része önmagukban általában nem okoznak súlyos betegséget, könnyen kitenyészthetők és a jelenlétük azt jelzi, hogy más, ürülékből származó, komoly fertőzést, betegséget okozó kórokozók is jelen lehetnek. Ivóvízben való jelenlétük többnyire hasmenéses, hányásos tüneteket, esetenként lázat, torok- és fülgyulladást idézhetnek elő.
4.3. Escherichia coli
Ún. fekális indikátor, jelenléte szennyvíz eredetű szennyezésre utal. Bár az Escherichia coli lehet kórokozó, általában nem maga a baktérium okoz megbetegedést, hanem a mellette megjelenő, a szennyvizekre jellemző, nehezen detektálható vírusok.
4.4. Coliform baktériumok
A Coliform baktériumokat gyakran használják arra, hogy a vizek és az élelmiszerek egészségügyi minőségét megállapítsák. Több féle Enterobacteriaceae családba tartozó baktérium nemzetség tartozik ide. Ilyen például az E.coli is. Mivel könnyen kimutathatóak és a melegvérű állatok/ember béltraktusának természetes, az emésztéshez nélkülözhetetlen flórájához tartoznak, ezért a fekáliás eredetű szennyeződések kockázatmentes bioindikátorai. Ha a vízben kólibaktériumok mutathatóak ki, az azt jelzi, hogy a víz a közelmúltban fekáliával szennyeződött. Ekkor érdemes az egyes járványos betegségeket (hastífusz, kolera, dizentéria) okozó baktériumokat is kitenyészteni. A Coliform baktériumok jelenlétét a coliform számmal lehet jellemezni. Mértéke az általános bakteriális szennyezettség fokmérője. A coliform baktériumok jelenléte egyáltalán nem megengedett az emberi fogyasztásra szánt vízben.
