Tegnap volt egy két találkozóm az elmúlt napok eseményei tükrében,kollégákkal.Gondoltam két megbeszélés közt van egy órám kiugrom a Keletibe,mert a nagy áradat óta nem láttam mi is a helyzet odakint.Felmentem a peronra és halkan számoltam hány vonat indul Hegyeshalom,,Németország fele.Fegyelmezett rendet láttam erőszak nélkül,udvariasan és intelligensen a rendőrség kivezényelt emberi részéről.Két vágány közt a betonon várva a témára egyszer csak felbukkant egy tündéri kislány aki a következő vonat indulásáig felfedezte a pályaudvaron a morzsák után kutató galambokat.Először csak óvatosan dugta ki bájos pofiját a sínektől elzárt rácsok közt..pár percig csak figyelte a madarak játékát majd kibújt belőle a gyermeki ösztön kis barátnőjével közösen hátuk mögött hagytak minden szenvedést,bánatot és elkezdődött az önfeledt móka.Figyeltem a rendőrök arcát és óvatos,puha mozdulataikat az aprócska gyermekek felé igyekeztem követni a kislányt sokszor jókat kuncogtam incselkedéseiken a kamera mögött..Játékában(játékukban)mindenhol mosolyt csalt(ak) az immáron isten tudja hány napot megfeszített tempóban dolgozó rendőrök arcán.A képek elkészültével udvariasan megkérdeztem a két rendőrtől a nevét D.Szabolcs főtörzszászlós és B.Zoltán főtörzsőrmester szerepel ezen a számomra nagyon kedves képriporton.Én ezekkel a képekkel köszönöm meg az elmúlt napokban szolgálatot teljesítő minden rend őrének a maximális udvariasságot a hihetetlen munkát ami minden fronton,helyzetben,úton-útfélen láttam Tőlük!
-Valczer Hajni
