Mint mondta, a koronavírus a szájon és orron át bejutva fertőz, így a „fertőzés kapujának” a védelmét más típusú, jelenleg fejlesztés alatt álló vakcinák biztosíthatják majd, amelyeket várhatóan spray formájában kell alkalmazni. Ha sikerül kifejleszteni egy hatékony vírus-ellenes sprayt, elképzelhető, hogy az önmagában is elegendő lesz.
Ugyanis, ha megakadályozzuk, hogy a vírus elszaporodjon a felső légutakban és onnan lejjebb jusson és megfertőzze a tüdőt, akkor nincs szükség további védelemre
– nyilatkozott.
[ ]Erdei Annát végezetül arról kérdezte a Népszava, mit gondol, lehet-e negyedik hullám Magyarországon? Erre úgy felelt,
azt gondolom, hogy idén még nem tervezhetünk teljesen felszabadultan nyaralást. A tavalyi állapotokon alapuló számítások szerint a nyájimmunitás eléréséhez nagyjából a lakosság 60-65 százalékát kellene beoltani. Sajnos azonban az újonnan felbukkanó mutánsok – így elsősorban a gyorsan terjedő brit variáció – miatt viszont ennél jóval nagyobb védettségi arányt, legalább 85-90 százalékot kell elérni, amibe persze beletartoznak a fertőzés útján védetté váltak is.
Szerinte versenyfutás van a népesség számára védelmet biztosító, kellő szintű átoltottság elérése és a vírus terjedésének sebessége között. Az ideális az lenne, ha rövid időn belül mindenki be lenne oltva, de ez már csak azért sem lehetséges, mert vannak olyan betegségek, amelyek esetén nem lehet oltani.
Ráadásul a lakosság közel 20 százalékát kitevő gyerekek oltását a hírek szerint leghamarabb ősszel lehet majd elkezdeni. Azt is látni kell, hogy ha májusban kezdődik a fiatalok beoltása, akkor a második oltásuk után az ő védettségük leghamarabb a nyár közepére alakul ki. Véleményem szerint tehát hosszabb távú védelemre kell berendezkednünk, vagyis várhatóan az év végéig maszkot kell hordani, távolságot kell tartani és gyakran kell kezet mosni
– zárta szavait.
