Fordulat: az Alkotmánybíróság elé kerül Magyar Péterék Alaptörvény-módosítása
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Fidesz és a KDNP
Újabb fordulat történt a 17. Alaptörvény-módosítás ügyében: a Fidesz és a KDNP parlamenti képviselői az Alkotmánybírósághoz fordultak, így a módosítás körüli politikai és jogi vita még korántsem tekinthető lezártnak. A kormánypárti képviselők azt kérik az Alkotmánybíróságtól, hogy utólagos normakontroll keretében vizsgálja meg az elfogadott rendelkezéseket, valamint azok elfogadásának körülményeit.
A vitatott módosítás több jelentős közjogi változtatást is tartalmaz. Megszüntette Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását, bevezette az országgyűlési képviselői mandátum 12 éves, illetve 3 ciklusos időkorlátját, valamint az alkotmánybírók esetében 70 éves életkori határt határozott meg.
Az indítványozók szerint nem egyszerűen egyes rendelkezések tartalmáról van szó, hanem arról is, hogy az Országgyűlés milyen célokra használhatja fel az alkotmánymódosító hatáskörét. A beadvány ezért az elfogadás módját, az eljárási szabályok betartását és az érintett rendelkezések uniós joggal való összeegyeztethetőségét is vizsgálat tárgyává tenné.
A módosítás Sulyok Tamás megbízatását is megszüntette
Az Alaptörvény 17. módosításával a Tisza Párt a kétharmados parlamenti többsége birtokában megszüntette Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatását. A módosítás emellett korlátozta annak lehetőségét is, hogy a választópolgárok 3 ciklus után ismét ugyanazt az országgyűlési képviselőt válasszák meg.
A rendelkezések így nemcsak a hivatalban lévő köztársasági elnök helyzetét érintették, hanem hosszabb távon az országgyűlési képviselők újraválaszthatóságának szabályait is átalakították. A képviselői mandátum időbeli korlátozása azt jelenti, hogy egy politikus legfeljebb 12 évig, vagyis összesen 3 parlamenti cikluson keresztül lehet országgyűlési képviselő.
A módosítás ezen kívül belenyúlt az Alkotmánybíróság, a Kúria, az Országos Bírói Hivatal és a Költségvetési Tanács működésébe is. Az elfogadott csomag tehát több, egymástól eltérő közjogi területet érintett egyszerre, ami miatt annak terjedelme és tartalma is komoly politikai, illetve szakmai vitákat váltott ki.
A módosításra reagált Gulyás Gergely korábbi Fidesz-frakcióvezető, valamint Török Gábor politológus is. Róna Péter jogász-közgazdász szerint pedig a képviselői mandátum 3 ciklusra történő korlátozása már túllépi a választói megbízás határait, és megalapozottá teszi az önkényesség vádját.
Több mint 40 oldalas indítvány érkezett
Az Alkotmánybíróság honlapján közzétett adatok szerint az utólagos normakontrollra irányuló indítvány július 22-én érkezett meg a testülethez. A beadvány terjedelme meghaladja a 40 oldalt, és több különálló jogi kifogást, valamint kérelmet is tartalmaz.
Az indítványozók azt szeretnék elérni, hogy az Alkotmánybíróság ne csupán formai szempontból vizsgálja meg a módosítást, hanem azt is értékelje, hogy az Országgyűlés az alkotmánymódosító hatáskörét a rendeltetésének megfelelően gyakorolta-e.
A beadvány végső kérelmében a Fidesz és a KDNP képviselői többek között annak kimondását várják, hogy:
„az Országgyűlés az alkotmánymódosítási eljárást az alkotmánymódosító hatáskör tárgyi körén kívül eső, zárt személyi körre szabott közjogi döntések elfogadására használta fel.”
HirdetésA kifogás lényege, hogy az indítványozók szerint az Alaptörvény módosítása nem használható fel arra, hogy egy meghatározott, zárt személyi körre vonatkozó, konkrét közjogi döntéseket alkotmányos szintre emeljenek. A beadvány alapján az Alkotmánybíróságnak azt kellene megvizsgálnia, hogy az Országgyűlés ebben az esetben nem lépte-e túl az alkotmánymódosító hatáskörének megengedett kereteit.
Visszamenőleges megsemmisítést is kérnek
Az indítvány második fontos része az eljárási követelmények betartására vonatkozik. A beadvány készítői azt állítják, hogy a 17. Alaptörvény-módosítás több rendelkezése nem felel meg az alkotmánymódosításra vonatkozó eljárási szabályoknak.
Az indítványban szereplő kérés szerint:
„Továbbá az Ab állapítsa meg, hogy a 17. módosítás több rendelkezése nem felel meg az eljárási követelményeknek, ezért azokat visszamenőleges hatállyal semmisítse meg.”
Ez azt jelentené, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság elfogadná az indítványozók érvelését, a kifogásolt rendelkezések nemcsak a döntés kihirdetését követően veszítenék el a hatályukat. A képviselők azt kérik, hogy a testület visszamenőleges hatállyal semmisítse meg azokat, vagyis jogilag úgy kellene tekinteni, mintha az érintett rendelkezések nem fejthettek volna ki joghatást.
A visszamenőleges megsemmisítés különösen nagy jelentőséggel bírhat Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetése, a képviselői mandátumok 12 éves korlátozása, valamint az alkotmánybírók 70 éves életkori határa szempontjából. Az Alkotmánybíróságnak ezért nemcsak elvi jogi kérdésekről, hanem jelentős gyakorlati következményekkel járó rendelkezésekről is döntenie kellhet.
Az Európai Unió Bíróságához is fordulhatnak
Az indítvány harmadik meghatározó kérelme arra irányul, hogy az Alkotmánybíróság az érdemi határozat meghozatala előtt forduljon az Európai Unió Bíróságához. Az indítványozók előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését kérik annak tisztázására, hogy bizonyos rendelkezések összeegyeztethetők-e az uniós joggal.
A beadványban ezzel kapcsolatban az olvasható:
„Az indítvány kitér arra is, hogy az Ab az érdemi határozat meghozatala előtt forduljon az Európai Unió Bíróságához és kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást a korábbi képviselői mandátumok alapján megállapított nemzeti parlamenti választhatatlanság és a hivatalban lévő alkotmánybírók mandátumát új életkori feltétellel lerövidítő alkotmánymódosítás kérdésében.”
Az egyik kérdés tehát az, hogy uniós jogi szempontból megengedhető-e a választhatóság korlátozása a korábban már betöltött parlamenti ciklusok alapján. A másik vitatott pont az, hogy a hivatalban lévő alkotmánybírók mandátuma lerövidíthető-e egy utólag bevezetett, 70 éves életkori feltétellel.
Amennyiben az Alkotmánybíróság helyt ad ennek a kérésnek, az ügy az Európai Unió Bírósága elé is kerülhet, és az alkotmánybírósági eljárás érdemi lezárására csak az uniós testület állásfoglalását követően kerülhetne sor. Az ügy így nemcsak magyar alkotmányjogi, hanem európai uniós jogi kérdéssé is válhat.
Az Alkotmánybíróságnak most arról kell döntenie, hogy befogadja-e az indítványt, szükségesnek tartja-e az Európai Unió Bíróságának megkeresését, valamint megsemmisíti-e a 17. Alaptörvény-módosítás egyes rendelkezéseit. A történet tehát még nem ért véget: a testület döntése alapvetően befolyásolhatja a köztársasági elnöki tisztség, a parlamenti képviselők újraválaszthatósága és az alkotmánybírók mandátumának további sorsát.
