Fordulat Pócs János ügyében: 35 dokumentummal mentek az ügyészségre – súlyos állítások kerültek elő
Nagyon kellemetlen ügy landolt Pócs János körül a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen. Lakatos Ádám gyermekvédelmi aktivista feljelentést tett a fideszes országgyűlési képviselő ellen, és állítása szerint 35 dokumentumot adott át annak alátámasztására, hogy pénz mozoghatott előre egyeztetett nyilatkozatok, lejárató tartalmak és szereplők közvetítése körül.
A történetben banki átutalási bizonylatok, magánbeszélgetések és konkrét pénzösszegek is előkerültek. Fontos ugyanakkor, hogy jelenleg egy feljelentés állításairól van szó, nem jogerős ténymegállapításról, és abból sem következik automatikusan, hogy Pócs János bűncselekményt követett el.
35 dokumentumot adott át Lakatos Ádám az ügyészségnek
Lakatos Ádám a Fővárosi Nyomozó Ügyészségtől büntetőeljárási intézkedéseket kért, beadványához pedig egy pendrive-on 35 dokumentumot csatolt, amelyeket bizonyítéknak tekint.
Az aktivista szerint ezek között olyan információk találhatók, amelyek pénzügyi teljesítésekre, befolyásolási kísérletekre, megfélemlítésre, valamint szerinte hamis vagy manipulált bizonyítékok előállítására és felhasználására utalhatnak. Ezek jogi minősítése azonban már nem Lakatos, hanem az ügyészség, illetve egy esetleges későbbi büntetőeljárás feladata.
Lakatos beadványa szerint felmerült annak gyanúja, hogy Pócs János vagy vele kapcsolatban álló személyek anyagi ellenszolgáltatást adhattak olyan embereknek, akik mások lejáratásában, befolyásolásában vagy negatív kampányokban működhettek közre. Az aktivista még állami gondozásban élő gyermekek esetleges érintettségét is megemlíti.
Ez már messze nem egyszerű politikai sárdobálás lenne, ha bizonyíthatóvá válna. A kulcsszó azonban éppen ez: ha, mert a feljelentésben megfogalmazott történetet a hatóságnak még ellenőriznie kell.
„Jani bácsival megbeszéltem” – két átutalási bizonylat is előkerült
A történet egyik leglátványosabb eleme két banki átutalási bizonylat, amelyet Lakatos a nyílt leveléhez is csatolt. Mindkét tranzakció 20 ezer forintról szólt, az egyik közleményében pedig az szerepelt: „Jani bácsival megbeszéltem. Egyeztess kérlek.”
A másik átutalás közleménye így szólt: „Póccsal megbeszéltem”. Önmagukban ezek a szövegek természetesen még nem bizonyítják, hogy jogellenes kifizetés történt, de érthető, hogy a feljelentő ezeknek a körülményeit is tisztáztatni akarja.
A bemutatott bizonylatok szerint mindkét 20 ezer forintos kifizetés kedvezményezettje Molnár Zsolt volt. Vele augusztus 12-én készült interjú a „Pócs Pacekban” csatornán, amelyben többek között Magyar Péter testvére, Magyar Márton is szóba került.
Ez önmagában szintén nem teszi bizonyítottá Lakatos állítását, hiszen egy átutalásnak számos jogszerű oka lehet. A hatósági vizsgálat szempontjából éppen az lehet érdekes, hogy volt-e kapcsolat a pénzmozgások, az interjú elkészítése és bármilyen előzetes tartalmi egyeztetés között.
Lakatos nyílt levelében konkrét összegeket is megnevezett. Azt kérdezte Pócstól, milyen érzés 20–30 ezer forintot fizetni egy Facebook-posztért, illetve akár 100 ezer forintot azért, hogy valaki elvigyen hozzá egy olyan szereplőt, aki előre megírt szöveget mond el videóban.
Ezek jelenleg Lakatos vádjai, és a rendelkezésre álló információk nem támasztják alá függetlenül, hogy valóban ilyen megállapodások születtek. Ha viszont a 35 átadott dokumentumban tényleg vannak erre vonatkozó üzenetek és pénzügyi nyomok, az ügyészségnek lesz mit összevetnie.
Magyar Péter és Magyar Márton neve is előkerült az állítások között
Az aktivista azt is állította, Pócs arról beszélt, hogy bármennyi pénz rendelkezésre áll Magyar Márton és testvére, Magyar Péter miniszterelnök lejáratására. Ez különösen súlyos politikai állítás, amelyet a rendelkezésünkre álló információk Pócs részéről nem igazolnak.
Éppen ezért ezt nem lehet úgy leírni, mintha egy már bizonyított idézet lenne. Lakatos szerint azonban olyan magánbeszélgetések vannak a birtokában, amelyekben részletesen szerepel, mit vártak volna egy fizetett közreműködőtől.
HirdetésA banki bizonylat önmagában csak azt mutatja meg, hogy egyik embertől a másikhoz pénz érkezett. Egy üzenetváltás viszont már kontextust adhat ahhoz, miért történt az átutalás, és milyen szolgáltatást vagy cselekményt vártak érte cserébe.
Ezért lehet különösen fontos, hogy Lakatos valóban milyen beszélgetéseket adott át az ügyészségnek. A dokumentumok hitelességét, teljességét és egymáshoz való kapcsolatát természetesen a hatóságnak kell ellenőriznie.
A történet a Szőlő utcai ügyhöz is visszavezet. Pócs János korábban olyan videót tett közzé, amelyben azt ígérte, hogy bemutatja az általa álbotránynak nevezett Szőlő utcai ügy „igazságát”, illetve azt, hogy szerinte mi állhat a „Zsolti bácsi”-történet hátterében.
Egy későbbi videóban Kiss Márió nevelő is megszólalt, aki azt állította, hogy a történet a Tisza politikai stratégiájának része lehetett. Kiss arról beszélt, hogy szerinte a „Zsolti bácsi”-vád hamis lehet, és Sanyika valótlant állított.
A mostani feljelentés azért ad új dimenziót ezeknek a tartalmaknak, mert Lakatos éppen azt állítja: bizonyos megszólalások és lejárató anyagok mögött pénzügyi ösztönzés is állhatott.
Ugyanakkor ebből még nem következik, hogy a Pócs által korábban közzétett valamennyi interjú vagy a Szőlő utcai ügyben megszólaló valamennyi szereplő pénzt kapott volna. Ugyanígy nem lehet automatikusan kijelenteni azt sem, hogy hamis vallomásokat „vásároltak”. A feljelentésben pontosan ennek vagy ehhez hasonló magatartásoknak a gyanúját akarják kivizsgáltatni.
Most az ügyészségen múlik, mi lesz a 35 dokumentum sorsa
Pócs János számára politikailag már önmagában kellemetlen helyzetet teremt, hogy olyan banki bizonylatok kerültek nyilvánosságra, amelyek közleményében a neve mellett az szerepel, hogy valamit „megbeszéltek”. Ehhez társul a 35 dokumentummal megtámogatott ügyészségi feljelentés.
Ez még nem büntetőjogi felelősség. A következő döntő lépés az lesz, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség hogyan értékeli a feljelentést és a hozzá csatolt dokumentumokat. A feljelentés benyújtása önmagában még nem azonos nyomozás elrendelésével és pláne nem gyanúsítással.
Ha azonban a hatóság olyan adatot talál, amely bűncselekmény gyanúját alapozza meg, elindulhat az érdemi büntetőeljárási vizsgálat. Onnantól tanúvallomások, elektronikus adatok, számlamozgások és eredeti üzenetek alapján lehet rekonstruálni, mi történt valójában.
A történet lényege nem önmagában a két 20 ezer forintos átutalás. A kérdés az, hogy mire fizethették ki a pénzt, illetve létezett-e szélesebb rendszer a háttérben.
Ha pénzt adtak volna valakinek hamis, előre megírt vagy mások lejáratására szolgáló nyilatkozatokért, az egészen más történet, mint egy legális kommunikációs munka kifizetése. Ha viszont a tranzakcióknak ártalmatlan és igazolható magyarázatuk van, annak ugyanilyen világosan ki kell derülnie.
Lakatos Ádám súlyos állításokat tett, konkrét összegeket nevezett meg, banki bizonylatokat mutatott, és azt állítja, hogy további magánbeszélgetésekkel is rendelkezik. A büntetőjogi rész eldöntése azonban nem a Facebookon, hanem az ügyészségen történhet meg.
Azért, mert egy gyermekvédelmi aktivista névvel, konkrét tranzakciókkal és 35 dokumentummal ment a Nyomozó Ügyészségre, és azt állítja, pénzzel befolyásolt lejárató tartalmak rendszere működhetett Pócs környezetében.
Hogy ebből végül büntetőügy lesz-e, azt ma még nem tudjuk. Ha az ügyészség érdemi eljárást indít, akkor már az lesz a döntő kérdés, hogy a benyújtott dokumentumokból mit lehet ténylegesen bizonyítani.
