Forsthoffer Ágnes egyik első látványos házelnöki döntése rövid idő alatt nagy visszhangot váltott ki. Az Országgyűlés új elnöke nem használja tovább a napi munkában azt az 1902-ben készült, faragott támlás történelmi széket, amelyen az elmúlt években Kövér László ült. A bútordarab múzeumba kerül, Forsthoffer pedig egy egyszerűbb, modernebb székről vezeti majd az üléseket.
A történelmi szék múzeumba kerül
Elsőre apró döntésnek tűnhet, hogy az Országgyűlés elnöke milyen székben ül, a Parlamentben azonban az ilyen tárgyaknak gyakran jelképes jelentőségük van. Forsthoffer Ágnes úgy döntött, hogy az 1902-ben készült, faragott támlás házelnöki széket nem használja tovább a mindennapi parlamenti munkában.
A döntés lényege nem az, hogy a szék eltűnik, hanem éppen az ellenkezője: az Országgyűlési Múzeumba kerül, ahol a látogatók is megnézhetik. Forsthoffer szerint egy ilyen történeti értékű bútordarabot nem napi használatban kell tovább koptatni, hanem meg kell őrizni a jövő generációinak.
Kövér László után új stílust jelez a döntés
A szék azért is kapott nagy figyelmet, mert az elmúlt több mint egy évtizedben Kövér László használta a plenáris ülésteremben. Az Országgyűlés Hivatala korábban azt közölte, hogy az állami tulajdonú alsóházi elnöki széket 2013-ban vette vagyonkezelésbe a Nemzeti Múzeumtól, és azóta a Parlament plenáris üléstermében volt.
Ez adja a döntés politikai súlyát. A bútordarab sokak szemében már nemcsak egy régi szék volt, hanem összekapcsolódott Kövér László házelnöki korszakával, a parlamenti fegyelmezések hangulatával és azzal a működéssel, amelyet az ellenzék évek óta bírált.
„A házelnök nem uralkodó”
Forsthoffer Ágnes döntésének legerősebb mondata nem is a székről, hanem a hatalomról szólt. Úgy fogalmazott: „A házelnök nem uralkodó, hanem közfeladatot ellátó tisztségviselő.”
A házelnök videón is megmutatta, milyen egyszerűbb, modern, gurulós széket használ majd a továbbiakban. Az új darab csúcsos támlája valamelyest emlékeztet a történelmi elődre, de jóval visszafogottabb kivitelű.
Ez az üzenet gyorsan önálló életre kelt, mert sokak számára világos jelzés volt: Forsthoffer más szerepfelfogást szeretne képviselni. Nem trón, nem hatalmi kellék, nem díszlet, hanem egy közfeladatot ellátó tisztség helye.
HirdetésNem kidobják, hanem megőrzik
Fontos részlet, hogy Forsthoffer Ágnes nem eltünteti vagy száműzi a történelmi széket. A bútordarab az Országgyűlési Múzeum egyik tárlatában kap helyet, mivel kiemelkedő történeti és műtárgyi értéket képvisel.
Ez azért lényeges, mert a döntés könnyen leegyszerűsíthető lenne arra, hogy „Kövér széke megy a múzeumba”. A hivatalos indoklás azonban ennél árnyaltabb: egy 124 éves bútordarab napi használata gyorsíthatja a kopást, ezért érdemesebb múzeumi környezetben megőrizni.
A döntés így egyszerre praktikus, műtárgyvédelmi és szimbolikus. Pont ettől lett erős.
Forsthoffer Ágnes gyorsan építi a saját politikai karakterét
Forsthoffer Ágnes nem régóta országos politikai szereplő, de a Tisza Párt körül kialakult új helyzetben gyorsan a figyelem középpontjába került. Magyar Péter korábban őt kérte fel az Országgyűlés elnöki pozíciójára.
Forsthoffer akkor azt írta, hogy azt szeretné, ha a parlamenti munka, a közélet és a közbeszéd példamutató lenne, a vita pedig közös gondolkodást jelentene, nem háborút.
A mostani székváltás pontosan ebbe a politikai önképbe illeszkedik. Nem jogszabály-módosítás, nem nagy intézményi reform, hanem egy könnyen érthető jelzés arról, hogy az új házelnök más hangulatot szeretne a parlamentben.
Egy szék önmagában nem változtatja meg az Országgyűlés működését, de sokat elárul arról, milyen stílust akar képviselni az új házelnök. A 124 éves szék elindult a múzeum felé, vele együtt pedig egy régi korszak egyik leglátványosabb kelléke is kikerül a napi politikai színpadról.
