Forsthoffer kezében a kulcs: meginogott a legfőbb ügyész széke
Megszüntetnék Nagy Gábor Bálint mandátumát
Újabb, az előző hatalom által kulcspozícióba ültetett közjogi vezető széke kezdett erősen inogni. Magyar Péter miniszterelnök arra kérte a köztársasági elnöki jogköröket gyakorló Forsthoffer Ágnest, hogy terjessze az Országgyűlés elé Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész mandátumának megszüntetését. Horváth Lóránt és Laczó Adrienn ügyvédek közben hivatalos beadványban kezdeményezték a hivatalvesztési eljárás megindítását.
Forsthoffer azonban egyetlen aláírással nem válthatja le a legfőbb ügyészt. Államfői jogkörében eljárva indokolt javaslatot terjeszthet a parlament elé, a végső döntéshez pedig az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogatása szükséges. Ez legalább 133 képviselő szavazatát jelenti.
Amennyiben a szükséges indítvány időben elkészül, elméletileg már a 2026. július 21-i ülésnapon sor kerülhetne a voksolásra. Ehhez azonban módosítani kellene az Országgyűlés korábban elfogadott napirendjét. Jelenleg nincs nyilvános információ arról, hogy Forsthoffer már benyújtotta volna a hivatalvesztési javaslatot, ezért a következő plenáris ülés tűnik a legkorábbi reális időpontnak.
A legfőbb ügyészi tisztséget jelenleg Nagy Gábor Bálint tölti be. Sulyok Tamás javaslatára az akkori fideszes parlamenti többség 2025. június 11-én választotta meg kilenc évre, 134 igen és 13 nem szavazattal. Megbízatása rendes körülmények között 2034. június 10-ig tartana.
Nagy korábban büntetőbíróként dolgozott, majd a Legfőbb Ügyészségre került, ahol kabinetfőnöki és főosztályvezetői pozíciót is betöltött. A nyilvánosság a lúgos orvosként ismertté vált Bene Krisztián ügyéből is ismerheti, amelyben a vádat képviselte a Kúria előtt. Oktatóként a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is dolgozott.
Polt Péter alkotmánybírósági távozása után Nagyot a szakmai folytonosságot biztosító jelöltként mutatták be. Kritikusai azonban éppen ezt tekintik az egyik legsúlyosabb problémának. Szerintük nem szakított azzal a szervezeti kultúrával, amelyben az Orbán-kormányhoz köthető ügyek gyakran lassan, részlegesen vagy látható következmények nélkül haladtak.
Magyar Péter a parlamentben kijelentette, hogy Nagy Gábor Bálint nem maradhat a helyén. A miniszterelnök külön kiemelte a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügyét, amelyben állítása szerint a legfőbb ügyész működése alatt sem történt érdemi előrelépés a több százmilliárd forintnyi közpénz sorsának feltárásában.
Magyar az úgynevezett aranykonvojügyben is vizsgálatot sürgetett, Nagyot pedig az előző kormánypártok „bábjának” nevezte. Ez politikai minősítés, nem jogi ténymegállapítás. A kormányfő ezután kérte fel Forsthoffert arra, hogy államfői jogkörében eljárva terjessze a Ház elé a legfőbb ügyész mandátumának lezárását.
A Tisza már korábban is azzal bírálta Nagyot, hogy Magyar Péter márciusi ügyészségi látogatásán nem adott érdemi válaszokat többek között a Völner–Schadl-ügyről, a magas rangú politikusokat érintő eljárásokról és a gyermekvédelmi botrányokról. Ezek a Tisza politikai állításai, amelyekkel szemben az ügyészség következetesen azt közölte, hogy kizárólag bizonyítékok és jogszabályok alapján jár el.
A Forsthofferhez érkezett hivatalos beadvány öt olyan körülményt sorol fel, amely az ügyvédek álláspontja szerint felróható kötelességmulasztásra vagy a tisztségre való méltatlanná válásra utalhat. Kifogásolták az ügyészség aranykonvojügyben betöltött szerepét, valamint azt, hogy szerintük bizonyos törvényességi felügyeleti intézkedések elmaradhattak.
A beadvány kitér a Semjén Zsolt és Gulyás Gergely sérelmére indult rágalmazási ügyekben alkalmazott, szerintük szokatlan ügyészségi beavatkozásra is. Az ügyvédek azt is felvetették, hogy ezeket az intézkedéseket a választást követően visszavonták.
Vizsgálandónak tartják továbbá, hogy Nagy milyen jogalapon kapott külföldön terrorelhárítási személyvédelmet, és ennek költségeit miért a Legfőbb Ügyészség fizette. Kritikaként szerepel az is, hogy hosszabb ideje betöltetlen a büntetőjogi legfőbbügyész-helyettesi tisztség. Ezek egyelőre a kérelmezők állításai, amelyek jogi megalapozottságát Forsthoffernek, majd adott esetben az Országgyűlésnek kell értékelnie.
HirdetésKétharmados döntés vethet véget a kilencéves mandátumnak
Sulyok Tamás távozása után Forsthoffer Ágnes nem pusztán házelnökként jár el. Az Alaptörvény alapján az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig ő gyakorolja az államfő valamennyi feladat- és hatáskörét. A helyettesítés időszakában parlamenti képviselői jogait nem gyakorolhatja, házelnöki feladatait pedig a kijelölt alelnök veszi át.
A legfőbb ügyész jogállásáról szóló törvény a köztársasági elnöknek biztosítja a kezdeményezés jogát. Forsthoffer ezért jogosult arra, hogy indokolt javaslatot nyújtson be az Országgyűlésnek Nagy felmentéséről vagy hivatalvesztéséről. A két eljárás azonban jogilag nem ugyanaz.
Felmentésre akkor kerülhet sor, ha a legfőbb ügyész neki fel nem róható okból nem képes ellátni feladatait. Hivatalvesztést akkor mondhatnak ki, ha felróhatóan nem tesz eleget kötelességeinek, jogerősen megállapított bűntettet követett el, vagy más módon méltatlanná vált a tisztségére. A mostani kezdeményezések egyértelműen az utóbbi eljárás megindítására irányulnak.
A hivatalvesztés nem politikai bizalmatlansági indítvány. A legfőbb ügyész nem miniszter, akit pusztán azért is el lehet küldeni, mert a parlamenti többség már nem bízik benne. Az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata szerint az egyedi ügyészségi döntéseiért nem tartozik politikai felelősséggel az Országgyűlésnek.
Forsthoffer javaslatának ezért konkrét cselekményeket, mulasztásokat és azok részletes jogi értékelését kell tartalmaznia. A „fideszes ember”, az „Orbán-báb” vagy a „nem tetszik a működése” önmagában nem minősül törvényi hivatalvesztési oknak. Amennyiben azonban az államfői javaslat megalapozottan állítja a törvényben felsorolt feltételek valamelyikét, a parlament meghozhatja a döntést.
A felmentéshez vagy a hivatalvesztéshez az összes országgyűlési képviselő kétharmadának, vagyis legalább 133 képviselőnek a támogatása szükséges. A Tisza parlamenti többsége ezért elvileg önállóan is képes lehet elfogadni a határozatot. Ha a szükséges kétharmad kimondja Nagy hivatalvesztését, megbízatása magával a döntéssel megszűnik, és nem maradhat hivatalban az új legfőbb ügyész megválasztásáig.
A jogszabály nem határoz meg többhetes vagy több hónapos kötelező várakozási időt. Forsthoffer az államfői javaslatot akár azonnal is benyújthatja. Az Országgyűlés 2026. július 21-én is ülésezik, így a legkorábbi elméleti időpont maga ez az ülésnap lehetne, feltéve, hogy az indítvány időben megérkezik, és a parlament módosítja a már elfogadott napirendet.
Nagy Gábor Bálint korábban közölte, hogy nem kíván lemondani, és hosszú távon tervezi folytatni munkáját. Visszautasította azt az állítást, hogy az ügyészséget vagy saját döntéseit politikai befolyás érné. Hangsúlyozta azt is, hogy vezetőként csak a 2025. júniusa óta eltelt időszakért tud közvetlen felelősséget vállalni.
Nagy több kérdésben eltért Polt Péter korábbi álláspontjától. Magyarország Európai Ügyészséghez történő csatlakozását például támogathatónak nevezte. Ez árnyalja azt a kormányzati képet, amelyben ő csupán az előző rendszer változatlanul működő embere lenne.
A politikai mozgástér ugyanakkor egyre szűkebb körülötte. Magyar Péter nyilvánosan követeli a távozását, hivatalos jogi beadvány érkezett ellene, az ügyészségen belüli feszültségekről pedig korábban is jelentek meg hírek. A hivatalvesztéshez azonban továbbra sem elegendő a politikai elégedetlenség: a kezdeményezést konkrét jogi indokokkal kell alátámasztani.
Sulyok Tamás távozásával Forsthoffer Ágnes kezébe került az a közjogi kulcs, amelyet korábban kizárólag az államfő használhatott. Ha benyújtja a szükséges javaslatot, és a parlamenti kétharmad támogatja azt, Nagy Gábor Bálint 2034. június 10-ig tervezett mandátuma alig több mint egy év után véget érhet.
A Fidesz annak idején hosszú időre betonozta be a legfőbb ügyészt. Most kiderülhet, hogy a beton alatt végig ott volt egy vészkijárat – csak éppen arra nem számítottak, hogy egyszer más kezébe kerül a kilincs.
