Magyar Péter új törvénye nagyon kemény lesz: börtönbe kerülhet a politikus, aki hazudik
Magyar Péter újabb frontot nyitott a politikai elszámoltathatóság ügyében. Facebook-bejegyzésében azt írta: a frissen benyújtott törvényjavaslat alapján a jövőben akár börtönbüntetés is járhat annak a közéleti szereplőnek, aki szándékosan hamis adatot tüntet fel a vagyonnyilatkozatában. A miniszterelnök röviden csak ennyit kérdezett: „Vajon mit lép a Fidesz?” A kérdés azért erős, mert a vagyonnyilatkozati rendszer hosszú ideje a magyar közélet egyik legkínosabb területe. Sokszor inkább formaságnak tűnt, mint valódi ellenőrzésnek, ahol a furcsa vagyongyarapodásokra mindig akadt valamilyen magyarázat: családi segítség, kölcsön, régi megtakarítás, szerencsés üzlet vagy egy utólag javított adat.
A mostani javaslat éppen ezt a kényelmes rendszert zárná le. Az alapelv világos: aki közpénzről dönt, annak a saját vagyonáról is hitelesen kell számot adnia. Nem lenne elég valamit egyszerűen beírni egy nyilatkozatba, annak igaznak, követhetőnek és ellenőrizhetőnek is kellene lennie. A tervezett szabályozás különbséget tenne a véletlen hiba és a szándékos megtévesztés között. Egy elírásból vagy pontatlanságból nem lenne automatikusan büntetőügy, de ha valaki tudatosan eltitkol egy ingatlant, céges érdekeltséget, nagy értékű vagyonelemet vagy bevételi forrást, annak már komoly következménye lehet. A javaslat szerint ilyen esetben akár szabadságvesztés is kiszabható.
Ez valódi fordulatot jelentene a vagyonnyilatkozatok világában. Eddig a botrányok ritkán jártak érdemi következménnyel. Ha valami kimaradt, jött a magyarázat. Ha valami nem stimmelt, jött a javítás. Ha a vagyon látványosan nőtt, a választók legfeljebb találgathattak, hogy a hivatalos indoklás mennyire hihető. Magyar Péter javaslata ezt a régi gyakorlatot támadja, mert nemcsak azt mondaná ki, hogy a politikusnak nyilatkoznia kell a vagyonáról, hanem azt is, hogy a hamis nyilatkozatnak ára van. Ez különösen kellemetlen lehet azoknak, akik évek óta megszokták, hogy a papíron szereplő adatok és a valós életmód között senki nem kér számon komoly ellentmondást.
A törvény akkor lehet igazán erős, ha mindenkire ugyanúgy vonatkozik. Nem politikai fegyverként, hanem általános közéleti mérceként kellene működnie. Ugyanúgy érvényesnek kell lennie kormánypárti, ellenzéki, régi és új politikusokra is. A választók szempontjából ugyanis teljesen mindegy, milyen pártlogó áll valaki mögött: aki közéleti tisztséget vállal, annak nem lehet homályos a vagyoni háttere. A Fidesz most kényelmetlen helyzetbe kerülhet, mert nyíltan nehéz lenne azt mondani, hogy a politikusok hamis vagyonnyilatkozata ne járjon következménnyel. A támadás valószínűleg inkább arról szólhat majd, hogy a javaslat politikai bosszú, elszámoltatási hadjárat vagy jogi fenyegetés. A Tisza érvelése viszont egyszerű lehet: aki igazat ír, annak nincs mitől tartania.
A részletek döntik majd el, hogy korszakhatár lesz-e belőle. Pontosan meg kell határozni, mi számít szándékos hamis adatközlésnek, ki vizsgálhatja a nyilatkozatokat, milyen jogorvoslat jár az érintetteknek, és hogyan lehet megakadályozni, hogy a szabályozásból politikai visszaélés legyen. Egy rosszul megírt törvény könnyen támadhatóvá válna, egy pontosan kidolgozott viszont valódi változást hozhatna. A javaslat politikai ereje abban van, hogy a vagyonnyilatkozatot végre nem udvariassági papírként, hanem elszámoltathatósági eszközként kezelné. Magyar Péter most olyan témához nyúlt, amelyben a választók türelme rég elfogyott. A kérdés most valóban az, mit lép a Fidesz: támogatja, hogy a politikusok hazugsága büntethető legyen, vagy megpróbálja gyengíteni a javaslatot? Erre a válasz sokat elárul majd arról, ki mennyire gondolja komolyan az átláthatóságot.
