Feljelentést tesz Hadházy Ákos Orbán Győző és Mészáros Lőrinc érdekeltségei miatt
Újabb súlyos ügy került elő az állami beruházások körül: Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselő bejelentette, hogy hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tesz Orbán Győző és Mészáros Lőrinc érdekeltségei ellen. A politikus szerint olyan keretszerződések jutottak el hozzá, amelyek az Orbán Győző érdekeltségébe tartozó Dolomit Kft. és a Mészáros Lőrinchez köthető V-Híd Zrt. között jöttek létre, és amelyek alapján szerinte a kőanyagokat a piaci árnál jóval drágábban adhatták el az állami beruházásokban dolgozó cégnek. Hadházy azt állítja, ha a dokumentumok valódiak, akkor az ügy újabb példája lehet annak, hogyan vándorolhattak közpénzek magáncégekhez túlárazott állami projektek közvetítésével. Fontos azonban, hogy a volt képviselő maga is jelezte: a dokumentumok hitelességéről nincs módja teljes bizonyossággal meggyőződni, ezért fordul a hatóságokhoz, hogy vizsgálják ki, valóban történt-e túlárazás, és ha igen, keletkezhetett-e kár az állami beruházásokon keresztül. Az ügy lényege tehát egyelőre nem jogerősen megállapított tény, hanem olyan súlyos gyanú, amelynek kivizsgálását Hadházy Ákos hivatalos feljelentéssel akarja elérni.
Hadházy szerint a piaci ár többszöröse is előfordulhatott
Hadházy Ákos Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy a hozzá eljutott iratok alapján a Dolomit Kft. különböző kőanyagokat értékesített a V-Híd Zrt.-nek, méghozzá szerinte a piaci árnál jóval magasabb áron. A politikus úgy fogalmazott: a rendszer lényege az lehetett, hogy minél drágábban vásárolt a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó vállalat, annál több pénz jutott Orbán Viktor édesapjának cégéhez. Hadházy szerint az ügyben nem pusztán arról van szó, hogy két magáncég egymás között milyen áron szerződött, hanem arról is, hogy ezek az anyagok állami beruházásokban jelenhettek meg, vagyis a költségek végső soron közpénzből kerülhettek kifizetésre. Ha egy állami projektben részt vevő cég a piaci árnál jóval drágábban vesz alapanyagot, az a beruházás teljes költségét is növelheti, ezt pedig végső soron az állam, vagyis az adófizetők állhatják. Hadházy szerint pontosan ezt kell kivizsgálni: történt-e túlárazás, volt-e mögötte tudatos rendszer, és keletkezett-e kár a költségvetésnek.
Különleges szerződéses feltételekről is ír a volt képviselő
A volt képviselő szerint a keretszerződések nemcsak az árak miatt lehetnek érdekesek, hanem a bennük szereplő feltételek miatt is. Hadházy állítása szerint ezek lehetővé tehették az árak rendszeres emelését, ami tovább növelhette a Dolomit Kft.-hez áramló bevételeket. Ha ez igaz, az különösen súlyos kérdéseket vethet fel, hiszen a V-Híd Zrt. számos állami infrastrukturális beruházásban vett részt, és ilyen esetben minden túlárazott alapanyag végső soron az állami projektek költségét növelheti. Hadházy szerint az ügy magyarázatot adhat arra is, hogyan tudott a Dolomit Kft. kiemelkedően magas nyereséggel működni az iparág más, hasonló cégeihez képest. A politikus állítása szerint a szerződések alapján nem egyszeri esetről, hanem akár olyan üzleti gyakorlatról is szó lehetett, amely rendszeresen biztosíthatott magasabb bevételt az érintett vállalkozásnak. A hatóságoknak kell majd eldönteniük, hogy a dokumentumok hitelesek-e, az árak valóban túlárazottak voltak-e, és van-e olyan bizonyíték, amely büntetőeljárást alapozhat meg.
Mi az a Dolomit Kft. és mi az a V-Híd Zrt.?
A Dolomit Kft. Orbán Győző, Orbán Viktor volt miniszterelnök édesapjának érdekeltségébe tartozó bányászati vállalkozás, amely kőanyagok kitermelésével és értékesítésével foglalkozik. A vállalkozás az elmúlt években többször is a figyelem középpontjába került, mert több állami infrastrukturális beruházás környezetében is felmerült beszállítóként. Az ilyen ügyek mindig különösen érzékenyek, hiszen Orbán Győző nem egyszerű piaci szereplő: Orbán Viktor édesapja, ezért minden állami megbízásokhoz köthető bevétel erős politikai figyelmet kap. A V-Híd Zrt. Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó építőipari vállalat, amely az elmúlt években több nagy állami közlekedési és infrastrukturális beruházásban is szerepet kapott. Mészáros Lőrinc neve régóta összeforrt a közbeszerzésekkel és az állami megrendelésekkel, a felcsúti üzletember pedig az elmúlt évtizedben Magyarország egyik leggazdagabb emberévé vált, vagyonának növekedése pedig folyamatos közéleti viták tárgya. Ezért is különösen érzékeny, ha egy Mészáros-érdekeltség és Orbán Viktor édesapjának cége között olyan szerződések kerülnek elő, amelyeknél túlárazás gyanúja merül fel.
Most a hatóságokon a sor, az ártatlanság vélelme minden érintettet megillet
Hadházy Ákos hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt tesz feljelentést, ez azonban még nem jelenti azt, hogy a hatóságok meg is állapították volna a bűncselekményeket. A feljelentés célja az, hogy a rendőrség vagy az ügyészség hivatalosan vizsgálja meg a szerződéseket, az árakat, a pénzmozgásokat és az érintett állami beruházásokat. A hatóságoknak kell eldönteniük, hogy a dokumentumok hitelesek-e, az árak valóban túlárazottak voltak-e, és van-e olyan bizonyíték, amely büntetőeljárást alapozhat meg. Az érintetteket természetesen megilleti az ártatlanság vélelme. Még ha a vizsgálat csak most indul is, az ügy politikai súlya már most hatalmas, hiszen Orbán Győző és Mészáros Lőrinc neve önmagában is elég ahhoz, hogy országos botrány legyen egy ilyen feljelentésből. A történet ráadásul illeszkedik abba a régi vitába, amely arról szól, hogyan gazdagodtak bizonyos kormányközeli vállalkozók az elmúlt évek állami beruházásain. Hadházy régóta azt állítja, hogy az állami közbeszerzések és beszállítói láncok egy része olyan rendszert alkotott, amelyen keresztül közpénzek kerülhettek kivételezett üzleti körökhöz. A következő időszakban az lehet a döntő, hogy a feljelentés alapján indul-e érdemi nyomozás, bekérik-e a szerződéseket, összevetik-e az árakat piaci adatokkal, és megvizsgálják-e, mely állami beruházásokban jelentek meg ezek a költségek. Egyelőre azonban minden állítás vizsgálatra vár: a feljelentés megtörtént, a kérdés most az, kiderül-e, hogy valóban túlárazott szerződéseken keresztül jutott-e közpénz az érintett cégekhez.
