A NATO-csatlakozáshoz az összes tagállam egyetértése szükséges. Törökország 1952 óta a NATO tagja és tagsága továbbra is a nyugati országokkal szemben folytatott külpolitikájának sarokköve. Ennek ellenére Ankara a közelmúltban úgy döntött, hogy a Görögországgal fennálló nézeteltérések miatt nem vesz részt a NATO által a májusra tervezett athéni hadgyakorlaton.
Mindeközben a svéd kormány pénteken közzétett egy biztonságpolitikai jelentést, amelyben úgy értékeli a helyzetet, hogy Moszkva is negatívan fog reagálni az ország esetleges NATO-csatlakozására, és számos ellenintézkedést kezdeményezhet. Ezek között szerepelhet kiber- és hibridtámadások indítása Svédország ellen, a svéd légtér vagy a svéd felségvizek megsértése, illetve olyan támadó jellegű fellépés, mint például az atomfegyverekkel történő stratégiai fenyegetőzés.
Jelentésében a svéd kormány úgy véli, hogy Oroszországnak megvan a képessége arra, hogy korlátozott számú támadó lépést tegyen olyan országokkal szemben mint Svédország. Ann Linde svéd külügyminiszter szerint nem lehet kizárni a Svédországgal szembeni fegyveres támadást sem. Magdalena Andersson svéd miniszterelnök és kormánya a jelentés alapján hozza meg végleges döntését a nyugati katonai szövetséghez való csatlakozásról.
Sauli Niinistö finn elnök és Sanna Marin finn kormányfő csütörtökön bejelentette, hogy Finnország a lehető leggyorsabban kéri felvételét az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe, és várhatóan Svédország is követni fogja szomszédja példáját. Erre a volt orosz kormány- és államfő, Dmitrij Medvegyev atomháborút emlegetve reagált.
