Harmadára csökken a nyugdíj az államtól, 70 éves korhatár – ez jön!

Annak, aki  nem akarja alább adni  az életszínvonalát nyugdíjas korára legalább 20-30 millió forintot  kellene félre tennie és  muszáj elfogadnia, hogy sokkal jobban magunkra leszünk utalva nyugdíjas éveinkben Az már most tisztán  látható, hogy  a mai 35-50 évesek a legnagyobb vesztesei a nyugdíjrendszernek. Valójában korrekt számaink sincsenek a ma és a jövő nyugdíjasairól és nem tudhatni még, hogy  mi  lesz a sorsa annak a tömegnek, akik a rendszerváltáskor elveszítették munkájukat és azóta sincs nagyon nekik.-írja a hvg . hu

Arra a kérdésre, hogy valójában milyen életszínvonalra számíthat egy ma harmincas éveit taposó magyar állampolgár  nyugdíjas korában, úgy 2050 körül?

A szakértők meglátása szerint, akkorra elképzelhető a 70 éves nyugdíjas korhatár, ugyanis már a következő évtized elején 65 év a nyugdíjkorhatár nemtől függetlenül. 2050 körül a várható élettartam azok számára, akik elérik a nyugdíjkorhatárt, 85 év lesz, ez pedig a rendszer fenntartása szempontjából elég soknak számít, mert várhatóan  így körülbelül 15-20 évet tölt majd nyugdíjban. Ez nyugdíjban töltött 15  év egyre inkább európai sztenderd kezd lenni. A későbbi nyugdíjrendszert 3 tényező fogja meghatározni:  egyre tovább élünk, de egyre kevesebb gyerek születik, aki majd beléphet a munkaerőpiacra, nincs utánpótlás. A foglalkoztatási mutatók hazánkban még az Európai Unióhoz képest is roppant alacsonyak. Számítások szerint 2050 körül már csak  8 millióan leszünk ( nem vettük figyelembe az elmúlt években megindult kivándorlást), és sokkal több lesz a nyugdíjas, és jóval kevesebb a dolgozó fiatal.

Ezért érdemes annak, aki még teheti előre gondolkodnia  és takarékoskodnia. Ahhoz, hogy a nyugdíjkorhatár (70) év utáni 15 évet gondtalanul élje legalább 40 évig a bére 15%át kell félretennie nyugdíjcélú megtakarításra. Az a fő gond, hogy a nagyobb jövedelműek meg tudják ezt tenni, de azok vannak túlsúlyban, akik egyáltalán nem tudnak félretenni a nyugdíjas évekre. A fiatalok is tudják, hogy majd 31-40 év múlva nem sok jóra számíthatnak, de hát majd lesz valahogy, gondolják.  Mostanában várható majd egy olyan korosztály nyugdíjba vonulása, akik a rendszerváltás után sok évet elvesztegettek, mert nem voltak bejelentve, vagy azért mert nem volt megfelelő képzettségük nem találtak munkát, így nincs meg még a nyugdíjhoz szükséges minimális  szolgálati idő sem, a statisztikai adatok szerint 20-40 ezer ilyen ember van. de ez egy 15-20 éves távlatban több százezer embert jelent.

Vannak olyan vélemények, hogy egy a mainál sokkal szűkebbre szabott, lecsupaszított állami nyugdíjat kellene létrehozni, mint Nagy Brittaniában, ez lenne az úgynevezett első pillér ehhez társulna   párhuzamosan egy ennek megfelelő csökkentett járulékfizetés. Ez alá kellene tolni egy  alapnyugdíjat, úgymond  nulladik pillérként: vagy esetleg azt ehetne mondani: hogy mindenki, aki magyarországi járulékfizetőnek számít, az kapjon például 70 éves kora felett havi 30 ezer forintot, vagy még egy olyan megoldás elképzelhető, hogy ezt valamilyen jövedelemhatárhoz, vagyonhoz kötik. Ennek a megoldásnak nehéz lenne finanszírozása, bizony  nagyon magas lenne a költségvetési hiány néhány évtizedig. Az állami rendszer mellett, lennie kellene egy ösztönzött magánmegtakarítási rendszernek , akár a munkáltatón keresztül vállalati nyugdíjpénztárak létrehozásával. Erről szólnak ma már a nyugati államok reformjai.

Számos fejlett országnak, és hazánknak is az a nagy problémája, hogy több gyerekre lenne szükség, mert ez  nem csak nyugdíjkérdés. Ma, a szükséges 2,1 helyett csupán  1,3-as termékenységi ráta van Magyarországon, így pár évtizeden belül valóban túlságosan lecsökken majd  az aktív populáció, nem lesz aki GDP-t termeljen, járulékot fizetni  is túlságosan kevesen fognak, és így egyenesen következik,  a nyugdíjakat sem lesz miből fizetni. Ezért lenne ideális, ha egy családban több gyerek születne, mivel az állami nyugdíjrendszer és a különböző újraelosztó rendszerek működésének köszönhetően, megszűnt a családokon belül az intergenerációs támogatás, így nincs szükség a több gyerekre. Lehetne ösztönözni  komolyabb támogatásokkal a gyerekvállalást, mint pénzügyi támogatások, az anyák segítése a munkaerőpiacra való visszatérésre, bölcsődék kialakítása, stb., olyan lehetőségekre van szükség, amelyek valóban támogatják  a kisgyermekes szülők munkavállalását írja a palyazatfigyelo.info