Európában egyszerre tombol a fagy és a víz
Az aktuális európai időjárási helyzet alapján északi eredetű, hideg levegő áramlott be nagy területekre, ami több országban egyszerre hozott kemény mínuszokat, hóviharokat és tartós hideget. Nyugat- és Észak-Európában sok helyen rekordközeli hideg éjszakákat mértek, miközben Kelet-Európában és a Balkánon kiterjedt havazások alakultak ki, főként a hegyvidéki térségekben, de síkvidéken sem maradt el mindenhol a fehér takaró.
A Mediterráneum felől érkező enyhébb, nedves levegő nem békítő szándékkal érkezett: ahol nem hó, ott kiadós eső esett, több országban áradásokat, belvizes helyzeteket okozva. Ez a kettősség – fagy itt, víz ott – most egyszerre van jelen Európa térképén, és a nagy léptékű légköri helyzet egyelőre nem a gyors enyhülés irányába mutat.
Magyarországon végre „igazi tél” van – csak nem mindenki örül neki
Itthon januárra megérkezett az a tél, amit sokan hiányoltak, de kevesen rendeltek volna így: tartós mínuszokkal, havazással és fagyos éjszakákkal. Ugyanakkor van ennek egy kifejezetten fontos pozitív oldala is, főleg mezőgazdasági szempontból. A komolyabb fagyok idején sok térségben már hótakaró fedte a talajt, ami természetes szigetelésként védi az áttelelő növényeket, és csökkenti a fagy okozta károkat.
A csapadék is jókor jött több helyen, különösen ott, ahol az elmúlt hónapokban komoly vízhiány halmozódott fel. Bár összességében még mindig vannak elmaradások, ez a januári utánpótlás hosszabb távon sokat számíthat.
HirdetésA következő időszakban sem váltunk át egyik napról a másikra tavaszba: a kilátások szerint marad a téli karakter, időnként kisebb havazásokkal, tartós éjszakai fagyokkal. Napközben előfordulhatnak 5–8 fok körüli értékek, de ez inkább átmeneti „kegyelmi pillanat”, mint valódi fordulat.
Mikor jöhet a tavasz? A válasz nem az, amit mindenki hallani szeretne
A hosszabb távú mintázatok alapján a tél idén nem siet el udvariasan. Több forgatókönyv szerint a hidegebb időszak hatása akár a tavasz elejéig is elhúzódhat, ami azt jelenti, hogy februárban még bőven lehetnek visszatérő fagyos epizódok. A statisztikák viszont azt mutatják, hogy március környékén egyre nagyobb eséllyel indulhat el egy enyhébb, nyugatias áramlás, ami fokozatos felmelegedést hozhat.
És itt jön a kellemetlen csavar: ha a hegyekben felhalmozódott hó gyorsan olvad, az belvizes, akár árvizes helyzeteket is előidézhet, miközben a talaj nedvességtartalma rövid idő alatt újra csökkenhet. Ez különösen a mezőgazdaságban jelent kihívást, mert a tavaszi munkákhoz szükséges „jó talajállapot” csak rövid időablakokban lesz elérhető.
A lényeg röviden
Január bebizonyította, hogy a tél idén komolyan gondolja, még akkor is, ha sokan decemberben és az év elején legyintettek rá. A tavasz nagy valószínűséggel nem egy látványos, hirtelen váltással érkezik, hanem lassú, hullámzó enyhüléssel, amely igazán érezhetően inkább március környékén kezdhet kibontakozni – addig pedig marad a sapka, a türelem, és az a bizonyos kérdés: „jó, de hol késik már a tavasz?” 🌱
