Mai jócselekedet!
Benjamin fiammal és kutyámmal egy kisebb túrára indultunk az ős Sárvíz tanösvényen!Már majdnem vissza jutottunk a kiinduló pontra,mikor arra lettünk figyelmesek,hogy egy őzike fekszik a jégen.Türelmesen vártunk fél órát,hogy mi történik de csak centiket kúszott látszott hogy ki van merülve.Kutyámat hazavittem majd visszatértem egy hosszú kötél társaságában, próbáltam lasszó szerűen rá dobni de nem sikerült.Majd ezután hazamentem 1 kenuért és kértem barátom segítségét.Az őzikét sikerült kimentenünk,sajnos nem tudott lábra állni ,így hazahoztam.Pár napig etetem itatom,míg megerősödik és mehet vissza a szabadba!
Úgy tűnt, a mentőakció páratlan sikerrel végződik, ám hiába a jó cselekedet, a fiatal állat nem maradt életben. Bár szenteste még lábra is állt, a következő napokban már alig evett, végül eltávozott az örök vadászmezőkre.
...............
– Örök tanulság számomra, hogy legközelebb hamarabb hívok állatorvost, ha ilyen helyzetbe kerülnék. Azt hittük, a szerencsétlen állat csak le volt gyengülve az életéért vívott küzdelem miatt, de mint kiderült, talán valamilyen betegségben is szenvedhetett, az vihette el – magyarázta az esetet Gusztáv.
HirdetésVisszatérnek a kicsikért
Bármennyire is logikus döntésnek tűnik, ne vigyük haza magunkkal a sérült őzgidákat! Bár elhagyatottnak tűnhetnek, az anyjuk az esetek zömében visszatér a kicsinyéért. Ha azonban megérzi sutáján az emberi szagot, tényleg magára hagyja.
