Elbukott a Fidesz különadója: 289 milliárdos számlát hagyott az országra
Hatalmas összeget kell visszafizetnie az államnak
A magyar államnak a Pénzügyminisztérium számítása szerint 289 milliárd forintot kell visszatérítenie azoknak a nagyvállalatoknak, amelyektől a korábbi Fidesz-kormány szén-dioxid-kvótaadót szedett be. Az Európai Unió Bíróságának ítélete lényegében fenntarthatatlanná tette a 2023-ban bevezetett konstrukciót, ezért az adót visszamenőleges hatállyal megszüntették.
A NAV-nak a beszedett összeget kamatokkal együtt kell visszaadnia. A kiadás a GDP mintegy 0,3 százalékának felel meg. A pénzt nem a lakossági adófizetők kapják, hanem az érintett ipari vállalatok, a visszatérítést azonban a magyar költségvetésből kell finanszírozni.
Az uniós bíróság kifogásolta a magyar szabályozást
Az ügyet a Nitrogénművek vitte bíróság elé. A Veszprémi Törvényszék az Európai Unió Bíróságához fordult, amely 2026. április 16-án hozta meg ítéletét a C-519/24. számú ügyben.
Az uniós bírák szerint ellentétes lehet az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer céljaival az olyan nemzeti adó, amely elveszi a térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek kompenzációs hatását. A konkrét magyar szabályozás végső vizsgálata a hazai bíróság feladata maradt.
Az ingyenes kvóták célja, hogy a vállalatok ne vigyék termelésüket lazább környezetvédelmi szabályokat alkalmazó országokba. A magyar adó azonban elvonta a kvóták gazdasági értékének jelentős részét, ezzel gyengítve a korszerűsítések és a kibocsátáscsökkentő beruházások ösztönző erejét.
Így működött a Fidesz vitatott különadója
A Fidesz-kormány 2023-ban, az ukrajnai háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozva vezette be a közterhet. Évente 36 eurónak megfelelő összeget kellett fizetni minden kibocsátott tonna szén-dioxid után azoknak az üzemeltetőknek, amelyek hároméves átlagos kibocsátása meghaladta a 25 ezer tonnát, és jelentős mennyiségű ingyenes kvótát kaptak.
HirdetésEhhez társult a kibocsátási egységek átruházásakor fizetendő, azok értékének 15 százalékában meghatározott tranzakciós díj. A szabályozás főként az olajipar, a vegyipar, a műtrágyagyártás és az építőanyag-ipar nagy szereplőit érintette.
A legnagyobb befizetők között volt a Mol, a Nitrogénművek, a Holcim és a Duna-Dráva Cement. A G7 becslése szerint 2024-ben a kvótaadó a Duna-Dráva Cement árbevételének 14 százalékát, a Nitrogénművekének 12 százalékát, a Holciménak pedig 8 százalékát tette ki.
A cégeknek 90 napjuk van visszakérni a pénzt
A 2026. július 31-én hatályba lépett módosítás visszamenőleg megszüntette a szén-dioxid-kvótaadót. Az érintett vállalatok 90 napon belül nyújthatják be kérelmüket a NAV-hoz. Nemcsak a befizetett összeg, hanem a jegybanki alapkamat két százalékponttal növelt mértékével számított kamat is visszajárhat.
A visszatérítés nem automatikus. Csak az a vállalat kérheti ezen az úton a pénzt, amely ugyanazt a követelést más eljárásban még nem érvényesítette. A Mol például 126 milliárd forintos, kamatokat is tartalmazó követelésről számolt be.
Büntetőjogi felelősségről nincs szó, politikai felelősségről azonban annál inkább. A Fidesz már nincs kormányon, az általa létrehozott szabály következményei viszont itt maradtak. A pénzt a vállalatok kapják vissza, a 289 milliárd forintos számlát pedig a magyar költségvetés fizeti ki.
