Nyugdíjkorhatár 2020:
Hány évesen mehet nyugdíjba valaki 2020-ban? Öregségi nyugdíj korhatárok 2020-ban férfiak és nők esetén. Várható-e a nyugdíj korhatár növelése, emelése Magyarországon?
A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjakat az 1997. évi LXXXI törvény szabályozza, melynek 18. §-a szól az öregségi nyugdíjkorhatárról az alábbiak szerint:-írja a https://24ora.eu/mi-mennyi-2020-ban-letoltheto-pdf-tablazat/
A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki
– 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
– 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
– 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
– 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
– 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
– 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
– 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
Családi pótlék 2020:
Hol és hogyan igényelhető a családi pótlék 2020-ban? Ki jogosult családi pótlékra? Mikor utalják, folyósítják a családi pótlékot? Milyen nyomtatványok szükségesek a családi pótlék igényléséhez 2020-ban? Mennyi a családi pótlék összege egy gyermekes család esetén, két- vagy többgyermekes család esetén? A gyermek hány éves koráig jogosult a szülő iskoláztatási támogatásra? Hány forint a családi pótlék havi összege?
Mi a családi pótlék?
A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlék) nyújt. E két ellátást nevezik együtt: családi pótléknak.
Mennyi a családi pótlék összege 2020-ban?
A családi pótlék havi összege jelenleg:
– 1 gyermekes család esetén 12 200 forint
– egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,
– kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
– két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
– három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
– három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,
– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,
– tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint.
Mikortól jár a családi pótlék, illetve visszamenőleg mikortól lehet igényelni?
A családi pótlék az igény benyújtásának időpontjától jár, a jogosultsági feltételek teljesülése esetén. Az igény késedelmes benyújtása esetén visszamenőleg legfeljebb két hónapra lehet megállapítani az ellátást, ha a jogosultsági feltételek attól az időponttól fennállnak. Visszamenőleg két hónapon túl a családi pótlék megállapítására méltányosságból sincs lehetőség.
Arra a hónapra, amelyben a családi pótlékra való jogosultság megszűnik, még az ellátást folyósítani kell. Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás.
Járulékok
Egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodások
A Tbj. alapján egészségügyi szolgáltatásra megállapodást köthet az a természetes személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult. A természetes személy ezt a megállapodás saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására kötheti meg. A fentiek alapján megállapodás köthető
– nagykorú személyre,
– 18 évesnél fiatalabb gyermekre.
Továbbá egészségügyi szolgáltatásra megállapodás köthet Magyarországon lévő oktatási intézményben, nappali oktatás keretében tanuló külföldi állampolgár is.
A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:
Hirdetés– 18 évesnél fiatalabb gyermekre és Magyarországon nappali oktatás keretében tanuló külföldi állampolgár esetén havonta a minimálbér 30 százaléka, azaz 2019-ben havi 44 700 forint,
– más, a fenti feltételeknek megfelelő nagykorú személynél a minimálbér 50 százaléka, azaz 2019-ben havi 74 500 forint.
A megállapodás keretében egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a megállapodás első 24 hónapjában csak sürgősségi ellátásokat kaphat, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése 24 hónapra megtörténik.
A megállapodást kötő személyek a fenti magas járulékfizetés ellenére sem kapnak teljeskörű egészségügyi szolgáltatást. Azaz nem jogosultak például transzplantációra, adott fogászati kezelésekre, tb által támogatott külföldi gyógykezelésre (beleértve a határon átnyúló egészségügyi ellátást is).
Az új törvényben továbbra is megmaradnak a fenti szabályok, de a megállapodás megkötésénél további szigorítást ír elő. 2020. július 1-jétől egészségügyi szolgáltatásra úgy lehet majd megállapodást kötni, hogy első körben a megállapodást kötni kívánó személy egészségügyi állapotát felmérik, majd ezt követően azzal a kötöttséggel kerülhet sor a megállapodáskötésre, hogy a megállapodás alapján nyújtott ellátás az egészségi állapotfelmérés során megállapított, fennálló betegséggel, egészségkárosodással összefüggő egészségügyi szolgáltatásra nem terjedhet ki.
Ez az egészségügyi állapotfelmérés még díjköteles is lesz. Az egészségügyi állapotfelmérést a megállapodás megkötésére jogosult kormányhivatal egészségbiztosítási szerve – az egészségbiztosításért felelős miniszter által meghatározott egészségügyi szolgáltatónál és rendben – rendeli majd el.
Családi adókedvezmény 2020
Újabb gazdaságvédelmi és a versenyképességet javító törvényjavaslatokat nyújtott be az Országgyűlésnek a Pénzügyminisztérium. 2020. július 1-jétől minden nyugdíjast megillet a járulékmentesség, milliárdokat spórolhatnak a vállalkozások és a teljes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz a családi adókedvezmény. Gyakorlatilag minden számláról online adatot kell majd szolgáltatni.
A magyar gazdaság várhatóan idén is jóval az uniós átlag felett teljesít – írja a minisztérium közleményében. A gazdasági eredmények megőrzése érdekében a kormány májusban döntött az első Gazdaságvédelmi Akciótervről, amelynek az adócsökkentéseket érintő hét pontja közül hatról – így például a szociális hozzájárulási adó és a kisvállalati adó csökkentéséről – már tavasszal döntött a Parlament, a hetedik pont a most benyújtott javaslatok része.
Ennek értelmében négy járulékfajta olvad egybe a társadalombiztosítási járulékba 2020. július 1-jétől. A törvényjavaslat szerint – szintén július 1-től – minden dolgozó nyugdíjast megillet a járulékmentesség, az érintettek többsége ezzel 14 százalékos többletjövedelemre tehetnek szert.
Az adócsökkentéssel a dolgozó nyugdíjasok mellett a gyermekes családok is számolhatnak, kedvezőbbé válik ugyanis a gyermekek után járó családi kedvezmény. A javaslat szerint 2021 tavaszától a vállalkozások áfabevallási tervezetét is elkészítheti az adóhivatal.
Jövőre még nagyobb fokozatba kapcsol a gazdaságfehérítés. Gyakorlatilag minden számláról online adatot kell majd szolgáltatni, amely a gazdaságfehérítésén túl biztosítja azt is, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) akár már 2021 tavaszától elkészítse a vállalkozások áfa bevallási tervezetét. Az adóhivatal jelenleg csak a 100 ezer forintos áfa összeget elérő számlák adatait látja online, 2020. július 1-től már az ún. belföldi áfaalanyok részére kiállított számlát, vagyis lényegében minden vállalkozói számlát, 2021. január 1-től pedig még a magánszemélyek részére kiállítottakat is. Az online számlarendszer a piaci elemzők értékelése szerint is bevált, számításaik szerint egy év alatt 200-250 milliárd forint plusz bevételt termelt az államkasszának – emeli ki a közlemény.
Az online számlázás bevezetésének jelentős szerepe volt abban is, hogy 2018-ra 10 százalék alá csökkent az áfa-elkerülés mértéke hazánkban. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, az adóhivatal kockázatelemzői a jövőben gyakorlatilag minden számlát látnak majd, így a költségvetés további bevétel-növekedéssel, a tisztességes adófizetők pedig – csalárd adózóktól, illegális gazdasági szereplőktől mentes – tiszta piaci versennyel számolhatnak.
Két további intézkedés is segíti jövőre a gazdaság fehérítését. 2020. július 1-től számlát, illetve nyugtát kell kiállítani az ún. áfa-mentes ügyletek nagy részéről is, így például a magán-egészségügyi, fogorvosi, oktatási szolgáltatásról, illetve az ingatlanértékesítésről is. Emellett tizenöt napról nyolc napra csökken a számlakibocsátásra nyitva álló határidő.
A jogkövetésre ösztönzésen túl a munkavállalót védi, hogy az adóhivatal a munkáltató foglalkoztatással kapcsolatos adóelkerüléséről tájékoztatja az alkalmazottat is.
A Gazdaságvédelmi Akcióterv adórendszert egyszerűsítő pontjának jelentőségét nemcsak az a kormányzati cél adja, hogy az adófajták számát harmadával csökkenti a kormány a ciklus végéig, hanem sokkal inkább az, hogy bürokratikus terhek csökkentésével a gazdálkodók komoly összegeket és időt is takaríthatnak meg. Ezt biztosítja a ma benyújtott törvényjavaslat is, amely szerint 2020. július 1-től egy teherré olvad össze a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék.
Az új egységes járulék, azaz a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék. Az adórendszer jelentős egyszerűsítésén túl az egységes járulék bevezetése biztosítja például azt, hogy az őstermelők, illetve a megbízási jogviszonyban dolgozók munka-erőpiaci ellátásokra való jogosultságot is szereznek július 1. után.
A jelentős bürokratikus tehercsökkentés mellett több adócsökkentést is hoz az új, egységes járuléktörvény. A vállalkozók évi 7,5 milliárd forintot spórolnak azzal, hogy enyhülnek a minimum-járulékalap szabályok. Míg jelenleg az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik meg, addig 2020. július 1-től a minimálbér után.
Július 1. után már minden dolgozó nyugdíjast megillet a járulékmentesség. Jelenleg csak a munkajogviszonyban állókra érvényes az kedvező a szabály, hogy bérüket mindössze a 15%-os mértékű szja terheli. A kormány számításai szerint a szabály kiterjesztése évente összességében mintegy 20 milliárd forintot hagy az érintetteknél.
Még kedvezőbbé válik 2020-tól a gyermekek után járó családi kedvezmény. Jelenleg ugyanis a 1,5 százalékos mértékű munkaerőpiaci járulékból nem lehet levonni a kedvezményt, de július 1. után már a teljes, 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető a családi kedvezmény.
2020-ban minden idők legmagasabb összegét – 380 milliárd forintot – hagyja a kormány adókedvezmény révén a gyermekes családoknál. Ezt az összeget évente további egymilliárd forinttal növeli a jövőre hatályba lépő – az egységes járuléktörvény biztosította – kedvező szabály.
Az Országgyűlés a Családvédelmi Akcióterv keretében már tavasszal elfogadta azt is, hogy 2020. január 1-től szja-mentességet kapnak a legalább négygyermekes édesanyák.
" rel="nofollow" target="_blank">https://24ora.eu/mi-mennyi-2020-ban-letoltheto-pdf-tablazat/