Búcsút int a kormány Mészároséknak: véget vetnek a 23 ezer milliárdos autópályaüzletnek!
Hatalmas fordulat történt az Orbán-korszak egyik legnagyobb értékű állami szerződésének ügyében. Magyar Péter miniszterelnök 2026. november 18-án, szerda este bejelentette, hogy a kormány döntött a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeihez kötődő, 35 évre szóló autópálya-koncesszió megszüntetéséről. A döntés nemcsak egy több ezer milliárdos üzleti megállapodás végét jelentheti, hanem azt is, hogy az állam visszaveszi a gyorsforgalmi utak jelentős részének működtetését, méghozzá a dolgozókkal, munkagépekkel és telephelyekkel együtt.
Magyar Péter bejelentette: vége a Mészáros–Szíjj-féle autópályaüzletnek
Szerda este rövid, de annál nagyobb jelentőségű bejegyzés jelent meg Magyar Péter Facebook-oldalán. A miniszterelnök közölte: a kabinet meghozta a döntést, amellyel lezárnák az előző kormány egyik legnagyobb gazdasági megállapodását.
A kormányfő így fogalmazott:
„Döntött a kormány: megszüntetjük a 35 éves, 23 ezer milliárd forintos autópálya-koncessziót.”
Magyar Péter azt is egyértelművé tette, hogy a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségéhez tartozó vállalattól az autópályák üzemeltetését is visszaveszik.
A bejelentés azért különösen jelentős, mert a szerződés eredetileg 2057-ig biztosított volna üzleti lehetőséget a koncessziós társaságnak. Vagyis egy olyan megállapodás lezárásáról döntöttek, amely még több mint három évtizeden át meghatározhatta volna az állam autópályákra fordított kiadásait.
A politikai bejelentés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy már minden jogi és pénzügyi részlet rendeződött. A Telex értesülése szerint a felek megállapodásának végleges aláírása a szerdai kormánydöntés idején még hátravolt.
2027 áprilisától a Magyar Közút veszi vissza az üzemeltetést
A döntés legfontosabb gyakorlati következménye, hogy 2027. április 1-jétől az állami tulajdonú Magyar Közút veheti át a hazai gyorsforgalmi úthálózat jelentős részének üzemeltetését.
A Telex információi alapján az átállás jóval többről szól egyszerű üzemeltetőváltásnál.
Az MKIF-től visszakerülnek az állami vállalathoz az autópálya-mérnökségek, a telephelyek, a munkagépek, a gépjárművek és az érintett dolgozók is. Ez azért fontos, mert a Magyar Közútnak így nem kell a semmiből újra felépítenie az autópályák fenntartásához szükséges rendszert.
A történetnek van egy különösen érdekes részlete: 2022-ben éppen a Magyar Közúttól kerültek át ezek az eszközök és feladatok a magánkoncesszorhoz. Most ugyanazt a rendszert szerveznék vissza állami működtetésbe, amelyet néhány évvel korábban kiszerveztek.
Az MKIF vállalatként nem szűnik meg, de az autópálya-üzemeltetési tevékenységének döntő részétől megválna.
23 ezer milliárd forint: ekkora üzlet került veszélybe
A koncesszió története 2022-re nyúlik vissza, amikor a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségéhez tartozó társaság 35 évre megkapta a magyar gyorsforgalmi úthálózat mintegy kétharmadának üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését.
A szerződéshez kapcsolódó, teljes időszakra becsült állami kifizetések 23 ezer milliárd forint körül alakulhattak volna.
Ez nem azt jelenti, hogy ennyi pénzt már átutaltak a vállalatnak. Az összeg a következő évtizedekben esedékes, becsült teljes kifizetést jelöli.
A megállapodás körül már korábban is komoly viták alakultak ki. A Tisza-kormány szerint a szerződés több szempontból is hátrányos volt az államnak.
A 2026. szeptember 18-án közzétett kormányhatározat magyar és európai uniós jogi aggályokat, valamint a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnő értékaránytalanság lehetőségét is megfogalmazta.
Az Európai Bizottság már korábban kifogásolta a koncessziós konstrukció bizonyos elemeit, különösen azt, hogy az üzleti kockázatok mekkora része maradt az államnál.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint a Magyar Közút egyes feladatokat lényegesen olcsóbban képes elvégezni. A nyilvánosságra hozott kormányzati becslések alapján az üzemeltetés és fenntartás költsége akár 53 százalékkal, a nagykarbantartásoké pedig 61 százalékkal is alacsonyabb lehetne.
Ezek azonban becslések. A tényleges megtakarításokat csak a későbbi működési költségek és a koncesszió lezárásának pénzügyi feltételei alapján lehet megítélni.
Mindenesetre nehéz nem észrevenni az ellentmondást: amit az előző kormány évtizedekre szóló működési megoldásként mutatott be, azt az új kabinet néhány év elteltével gazdaságilag hátrányos konstrukcióként kívánja felszámolni.
Az M1-es autópályán még maradhatnak Mészárosék
HirdetésA nagy visszarendeződésnek van egy fontos kivétele: az M1-es autópálya.
A Budapest és Győr közötti közlekedés szempontjából kiemelkedő jelentőségű úton ugyanis nagyszabású bővítés zajlik, amelyet a kormány nem kíván félbeszakítani.
Az M0-s autóút és Bábolna közötti, körülbelül 78 kilométeres szakaszon a jelenlegi kétszer két forgalmi sávot kétszer háromra bővítik.
A Telex értesülése szerint a kivitelezés befejezését az MKIF-re bíznák, és a hozzá kapcsolódó üzemeltetési feladatok is átmenetileg a vállalatnál maradnának.
A beruházás várhatóan 2028–2029-ben fejeződhet be.
Ennek gyakorlati oka van: egy új kivitelező bevonása jelentős késedelmet okozhatna, miközben az M1-es forgalmát már most is komoly korlátozások nehezítik.
Így előállhat az a helyzet, hogy miközben a magyar autópályák jelentős részén már az állami vállalat dolgozik, az M1-esen egy ideig továbbra is Mészárosék érdekeltsége látja el a feladatokat.
A legfontosabb kérdés még nyitott: mennyibe kerül a búcsú?
A szerződés megszüntetéséről szóló bejelentés kétségtelenül jelentős politikai és gazdasági fordulat, ám a történet egyik legfontosabb részlete egyelőre nem ismert.
Mennyit kell fizetnie az államnak a koncesszió lezárásáért?
A szeptemberben megkezdett egyeztetések a Telex értesülése szerint közös megegyezéshez vezettek. A kormány november 18-án ennek jóváhagyásáról döntött, de a pontos elszámolási feltételeket akkor még nem hozták nyilvánosságra.
Nem ismert, hogy jár-e bármilyen kompenzáció a koncessziós társaságnak, és ha igen, mekkora összegről van szó. Az sem állapítható meg egyelőre, mennyi lesz az állam tényleges pénzügyi előnye a következő években.
A döntés egyik legnagyobb próbája éppen az lesz, hogy a visszaállamosított rendszer valóban olcsóbban és legalább ugyanolyan színvonalon képes-e működtetni az autópályákat.
Egy dolog azonban már világos: a kormány elhatározta, hogy lezárja az Orbán-korszak egyik legnagyobb értékű, évtizedekre szóló üzleti konstrukcióját.
A 35 éves Mészáros–Szíjj-féle autópálya-koncesszió helyett ismét az állami működtetés kerülhet előtérbe. Hogy mindez mennyi közpénzt takarít meg, és pontosan milyen feltételekkel valósul meg, arra a végleges megállapodás nyilvánosságra hozatala adhat választ.
Felhasznált források
- Telex – 2026. november 18.: Így szerzi vissza a kormány az autópályákat Mészároséktól
- HVG – 2026. november 18.: Magyar Péter: A kormány döntött a 23 ezer milliárdos sztrádakoncesszió megszüntetéséről
- Magyar Közlöny – 2026. szeptember 18.: 1310/2026. (IX. 18.) Korm. határozat az autópálya-koncessziós szerződés megszüntetéséről
- Nemzeti Hírügynökség – 2026. október 7.: Magyar Péter: a „Mészáros–Szíjj tandem” kész megszüntetni a 23 ezer milliárdos autópálya-koncessziót
- Magyar Hírlap – 2026. november 18.: A kabinet döntött a 35 éves autópálya-koncesszió felmondásáról