Vége! Eltörlik az óraátállítást, itt a friss bejelentés!Téli időszámítás lesz az állandó
Ukrajna eltörölte az óraátállítást – 2025-től állandó lesz a téli időszámítás
Kijev, 2025. szeptember – Az ukrán parlament 2024-ben elfogadott döntése értelmében Ukrajna végleg eltörölte az óraátállítást, így 2025-től az ország egész évben a téli időszámítást (standard time) alkalmazza. A változás értelmében a tavaly októberi volt az utolsó óraátállítás: 2024. október 27-én állították vissza az órákat, azóta pedig már nincs szezonális időváltás.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
- 2025-től nincs több óraátállítás Ukrajnában – sem tavasszal, sem ősszel.
- Az ország időzónája egész évben UTC+02:00 (EET) marad.
- A döntés célja, hogy megszűnjenek az óraátállításból fakadó egészségügyi és gazdasági problémák.
Hatás Magyarországra és a térségre
Mivel Magyarország jelenleg az Európai Unió szabályait követi, nálunk továbbra is megmaradt az óraátállítás. Ez azt jelenti, hogy 2025-ben Magyarország és Ukrajna időzónája télen teljesen megegyezik, de nyáron ismét egyórás eltérés alakul ki Budapest és Kijev között. Ez hatással lehet a turizmusra, a kereskedelemre és a közlekedési menetrendekre is.
Az Európai Unió még nem döntött
Az EU-ban 2019-ben már megszavazták az óraátállítás eltörlésének lehetőségét, de a végrehajtás a tagállamokra maradt. Magyarország eddig nem hozott végleges döntést, így továbbra is követjük az EU-s szabályokat. Ez azt jelenti, hogy 2025-ben is visszaállítjuk az órákat október utolsó vasárnapján, amely idén október 26-ra esik.
Mi várható?
Ukrajna példája erősítheti azokat a hangokat az Európai Unióban, akik a szezonális óraátállítás megszüntetését sürgetik. Magyarországon azonban továbbra is vita van arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítás lenne-e előnyösebb állandó megoldásként.
Az óraátállítás hatásai – egészségügyi és gazdasági szempontból
Az óraátállítás hosszú évtizedek óta része a mindennapjainknak, ám egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a haszna jóval kisebb, mint a vele járó kockázatok. Bár eredetileg az energiamegtakarítás és a hatékonyabb nappali fényhasználat volt a cél, mára az egészségügyi és gazdasági hátrányok kerültek előtérbe.
Egészségügyi következmények
HirdetésAz emberi szervezet rendkívül érzékeny a biológiai óráját érintő változásokra. Az óraátállítás, még ha „csak” egy óráról van is szó, felboríthatja a természetes ritmust, ami komoly problémákhoz vezethet. A leggyakoribb következmények közé tartoznak:
- Fáradtság és csökkent koncentráció: sokan napokig, sőt hetekig is küzdenek az átállás okozta alváshiánnyal.
- Szív- és érrendszeri kockázatok: tanulmányok szerint az óraátállítást követő napokban megnövekszik a szívrohamok és stroke-ok előfordulása.
- Anyagcsere-zavarok: az alvásritmus felborulása a vércukorszint ingadozását és hormonális zavarokat idézhet elő.
- Hangulatingadozások és depresszió: a biológiai óra megzavarása hozzájárulhat a szorongás és a depresszió kialakulásához.
Az egészségügyi szakemberek szerint a szervezetnek akár két hétre is szüksége lehet, hogy teljesen alkalmazkodjon a megváltozott időrendhez – vagyis évente kétszer ennyi időre billenhet felborult állapotba a lakosság jelentős része.
Gazdasági hatások
Az óraátállítás nemcsak az egyének közérzetét érinti, hanem a gazdaságra is kihat. Több kutatás szerint az átállást követő napokban:
- Csökken a termelékenység: a fáradtabb, kevésbé összeszedett munkavállalók lassabban és több hibával dolgoznak.
- Nő a balesetek száma: a közlekedésben és a munkahelyeken is magasabb a figyelmetlenségből fakadó balesetek aránya.
- Megnő a betegszabadságok száma: sokan a kialvatlanság vagy a rossz közérzet miatt maradnak távol a munkától.
Míg korábban az óraátállítás egyik fő indoka az energiatakarékosság volt, a modern világban az elektromos áram felhasználása jóval kiegyensúlyozottabb, így az átállás által biztosított megtakarítás minimálisnak bizonyul.
Merre tovább?
2025-ben Ukrajna már eltörölte az óraátállítást, és több európai országban is komolyan napirenden van a kérdés. Az Európai Unió 2019-ben ugyan megszavazta a lehetőséget az átállás megszüntetésére, de a végrehajtás továbbra is tagállami hatáskör. Magyarországon még nem született végleges döntés, de az egészségügyi és gazdasági érvek egyre inkább az eltörlés felé billentik a mérleget.
